Hogy mik vannak?!

Koncertlátogatásokból levont logikus következtetések. Nagyon tanulságos.

Friss topikok

  • Bukócső Edömér: S aztán a pap... (2013.02.12. 14:58) Ana
  • Toma: @Madafaka: Hát nem... Pesterzsébet (2013.02.08. 15:27) Nemzetközi Béla Nap
  • Madafaka: @Csáp: Csáp bazmeg ez kurvanagy :DDDDDD NB I. :D még mindig röhögök :D (2013.01.05. 12:49) Meet Eszter
  • mocc: ja kérem, volt más opció is a 7végére ha jól tudom :P (2012.12.16. 20:29) Nyugdíjas bál
  • sensimilla1: ha van marlboro man, akkor en letrehozhatom az LD Ladyt? (: (2012.12.15. 11:55) Ágy, Asztal, TV

Linkblog

Rock Me Amadeus

Madafaka

2007. február 10. - Valahol Bécsben

Tegnap hazánkba látogatott az az ember, aki még a Bob Marleyvel is kezet fogott, nade mit számít ez, ha épp ezen a napon vetíti le a TV2 a Cápaembert, amit azzal a szöveggel harangoztak be, hogy ugyanazon forgatókönyvíró lenyomata ez is, mint aki a Cápát is jegyzi. Hát föl is csillant a szemem egyből, a gumiszörny látványa meg egyenesen muszájjá tette a megnézést.

Egyébként a figura fejét látva erős nosztalgikus érzések törtek rám, hisz a Xénia lázban lévő kis szörny is hasonlóképp nézett ki. Tudod, amelyik úgy belopta magát a gyerekek szívébe és már akkor gagyi volt, de magyar viszonylatban azt mondta az ember, hogy mégiscsak belefér. Pirx óta amúgysem volt magyar sci-fi. Márhogy űrhajós. Namost ez a Cápaember abszolút nem hazudtolta meg az elvárásokat, mert volt ugye maga a lény, meg voltak kommandósok meg Szex és New York Samantha, aki itt még Amanda, szal nagyon ott volt a movie a maga röpke négy órájával. Az utolsó perceket azér márt csak nagy nehézséggel tudtam végigélni, aztán feküdtem is le. Igazság szerint nem is tudom mit vártam, mert hát ugye, valljuk be. A cápának sincs valami hatalmas sztorija.

Másnap reggel 11 órakor találkoztam a Yellow Spots prominens személyeivel, hogy a tavaly novemberben megrendezésre került tehetségkutatón elért jogos második hely folyamányaként ezúttal a habsburgoknál is megmutassák, mi a magyar virtus. A lassú indulás hozományaként már itt belekezdtem a sörözésbe és mivel már egy hete nem látott szeszt a szervezetem és a reggelim sem volt valami tartalmas, így már az első doboz HB a fejembe szállt, ami persze nem probléma, tekintve, hogy alaposan rám lett ijesztve, miszerint drága hely az ahova megyünk. Mivel György hű társam volt a sörfogyasztás során így hamarosan meg kellett állnunk egy benzinkútnál tankolás végett. Ha már így adódott meglátogattam a mellékhelységet, ahol a vécésnénivel eltársalogtam a nyilvános WC-k ingyenességéről illetve nem ingyenességéről. Álláspontom szerint ugyanis egyáltalán nem fair, hogy a nyilvános WC-k túlnyomó többségéért fizetni kell (Sőt, effektíve az összesért, hisz a benzinkutit is azért használhatod, mert igénybe veszed a helyi szolgáltatást, a különböző gyorséttermekről nem is beszélve), ezzel szemben, ha szükségleteimet nem egy ilyen alkalmatosságban végzem, akkor akár meg is büntethetnek. Tehát ad abszordumnak tartom, hogy effektíve kötelezve vagyok arra, hogy azért fizessek a pisám után, hogy ne kelljen bírságot fizetnem. A szarás természetesen már más tészta, hisz akkor használom a helyiség által nyújtott papírt is, amivel azért visszanyerek valamit a réven, még ha több is megy el a vámon. Erre a hölgy válasza az volt, hogy ugyanakkor az étkezés is létszükséglet, szóval az én logikai vonalamat továbbvezetve azt is ingyenessé kéne tenni. Hát ez is egy nézőpont. Mindenesetre ez a vita sokkal izgalmasabb volt, mint a reggel tizes BKV ellenőr kontra Madafaka játszma ami következő képpen zajlott le:

Ellenőr: - Jegyeket, bérleteket!
Madafaka: - Nincs. Leszállok a következő megállónál.
E: - 8 napon belül be tud mutatni egy bérletet?
M: - Nem. Leszállok a következő megállónál.
E: - Amennyiben ön a villamoson tartózkodik, önnek érvényes jeggyel illetve bérlettel kell rendlekeznie.
M: - Tudom. Ezért szállok le a következő megállónál.
E: - De amíg a villamoson tartózkodik, addig rendelkeznie kell jeggyel.
M: - De ha nincs, akkor köteles vagyok megszakítani az utazást.
E: - Ne magyarázza meg a megmagyarázhatatlant!
M: - Szállítson le most, a híd közepén!
E: - De önnek érvényes jeggyel kell rendelkeznie a villamoson.
M: - De ha nincs, akkor vagy fizetek, vagy megszakítom az utazást.
E: - ...
M: - Viszlát!

Egy dolgot megtanultam a főiskolai éveim alatt, mégpedig a tömegközlekedés szépségeit. Tudom. Az olyanok miatt, mint én, emelkednek folyamatosan a jegyárak, nade egy pillantra gondolkozzunk józanul. Ha nem lennének hozzám hasonló bliccelők, akkor nem lenne szükség ellenőrökre ezáltal jópár embert el kellene bocsájtani, növekedne a munkanélküliség, ami tudvalevőleg a bűnözés melegágya. Egy szó mint száz. A társadalom köszönettel tartozik a hozzám hasonlóknak, az ellenőrökről nem is beszélve. Mivel én ezzel tisztában vagyok, így a viszonyom velük meglehetősen jó. Nem is értem azokat az embereket, akik szidják őket csak azért, mert nem bliccelhetnek szabadon. Mindazonáltal számtalan alkalommal fölmerült már bennem a kérdés, hogy a jegyzőkönyvet az utassal miért a megállóban veszik fel a leszállítást követően. Miért marad ott a delikvens?

Nade már Mosonmagyaróvárnál tartok és badarság lenne több időt pazarolni a hátam mögött hagyott pesti tömegközlekedésre (a szájhagyomány azt tartja, hogy Miskolcon hasonló szituáció esetén megverik az utast). A benzinkútnál fölvetődött, hogy kéne venni egy Demokratát az útra, hogy elolvassuk Bucó szemelvényét, de az a pár sor nem ér annyit, úgyhogy ez elmaradt. Már a határ előtt láttam szélerőműveket!!!! Az autópályán még egyszer meg kellett állni és ekkor rádöbbentem, a vizelés, ha várnak rád, épp olyan mint az első aktus. Meg akarsz felelni és ennélfogva nem megy flottul a dolog.

Mikor megérkeztünk Bécsbe már kellőképpen jó állapotban voltam, első utam a természetesen hova máshova vezetett volna, mint toalettbe. Ezt követően kihívtunk pár srácot csocsózni, akik természetesen elvertek. Kint a csocsó egyébként egy euro. Hiábano. Jóléti társadalom ez. Kaptunk pecsétet, amiben az a pláne, hogy az első fürdés után már le is jött. Nyugat. Ugye. Az öltözői rész két szobából épült fel, mely szobánként külön WC-vel volt felszerelve. Amiben biztos vagyok, hogy mi az Ars Amatoriával voltunk összezárva. Tanjaval, a spanyol anyával és osztrák apával büszkélkedő lánnyal igen jól elbeszélgettem, miközben virágba borultak az almafák. Beszélgetésünket a szomszédból átszűrődő spanyol dudaszó tette még meghittebbé. A lány igen dekoratív jelenség, bár tény ami tény, meglepett a maga kábé 160 centije. Korilag 19. Hát kérdemén. Lehet bele nem szerelmesnek lenni? A nagy többség ebből a korosztályból került ki. Meglepő módon azon zenekarok akikkel beszéltem, mind managerrel rendelkeznek. H. Péter szernt ebben nincs igazából semmi furcsa, de itthon azért ez mégsem annyira megszokott. És a lényeg. Volt kaja. Korlátlan fogyasztásra nyílt lehetőség virsliből, valami marhapörkölt féléből és káposztás tésztából. Namost ez utóbbihoz józanul még bottal se nyúlnék, dehát egyáltalán nem voltam az, így föl se tűnt.

Az első zenekarról sajnálatos módon lemaradtam, hisz ekkor inkább kimentünk Györggyel a közeli ÖMV kúthoz, mert mégiscsak inkább iszom 0,99-ért a Skolt, mint három húszér benn a nem tudom mit. Ők egyébként a Fox Force Five volt, stílusmeghatározásként a crossover szerepel a nevük mellett. Mint megtudtam Limp Bizkit vonalon mozognak. Vissza a második zenekar utolsó számára értünk, mely a The Smiling Sunrise Band volt. Az imént említett duda ezt a csapatot erősíti, nekem nem tűnt annyira összerakottnak ez a dal, de erről majd később. Ők egy reggae zenekar voltak. A színpadkészség, teltség hiánya egyébként majdnem az összes fellépőnél megmutatkozott. Hogy ne hidd, hogy csak hazabeszélek. Még a Spotsnál is, szóval lehet, hogy a hangosítás volt inkább a ludas a dologban. Harmadik zenekar a The Pumpkintits volt akik most figyelj! Flowerpowerpoprock und a bisserl HipHop-ot játszanak. Ők egységesen fehér ing nyakkendőben jelentek meg. Egyedül az énekes viselt trikót. Nagyon vad. A gitáros csóka emo séróját látva nem is volt kétséges, hogy élőbe hallhatom az osztrák Tokio Hotelt, mint azt egy negyvenes úriember rötyögve meg is jegyezte a családjának. Újkeletű barátaimmal sikerült tovább erősíteni a baráti kapcsolatot, hisz az énekes együttes buzinak tartása igenis csapatépítő dolog. Bár feltehetőelg a szóban forgó személy inkább RHCP Under the bridge féle kézmozgással akarta elkápráztatni a közönséget, de az az igazság, hogy ez nagyon homira sikeredett. Na nem mintha Anthony Kieds nem lenne az. Szóval belefér. Már csak három fellépő van a Spots előtt, úgyhogy begyorsítok. A Feinmotorik egy rocknak nevezett skate-punk zenekar. Ők jó vidám hawaii-feelinget vörös alapvetően vörös tónusú rövidujjú ingben léptek fel. Őket az Experience követte, akik egy bűnrossz metálbanda, viszont ők rendelkeztek a legnagyobb sleppel, így közönségszavazati szinten egyrészt vitték a pálmát, másrészt meg utánuk kicsit kiürült a terem. A fenntről leszűrődő RHCP mindazonáltaln nagyobbat ütött, mint ők. Tanjáékba csak egy picit pillantottam bele, symphonic rock operát játszanak és saját fanclubbal is rendelkeznek.

Na és akkor végre valahára elérkeztünk az utolsó fellépőhöz, ahhoz amiért tulajdonképpen kimentem, a Yellow Spotshoz, akik egy véleményem szerint egy gyenge kezdés okozta erős sokk után belopták magukat a közönség szívébe. Több gócpontban táncoló csoportokat fedezhetett fel a figyelmes néző, ami alapvetően nem volt annyira jellemző az estére. Ennek ellenére az egyetlen közönségszavazattal csupán az összesített 7. helyet sikerült csak megcsípni, ami leginkább azért érthetetlen, mert a zsűri bizony a harmadik helyre helyezte a felhozatalból. Persze az is lehet, hogy a honlapon csak ABC sorrendben van feltüntetve a futottak még kategória. Természetesen, hogy a srácok se lógjanak ki a sorból itt is dívott az egyenmez, ami a fekete ing, sárga nyakkendő kompozíciót takarta. Ebben természetesen egyedül György és Feri nem volt partner. Ferenc az osztrák popherceg tiszteletére egy A4-es méretű Falco-t tűzött zakója szegéjére, ezzel is új irányvonalat mutatva a kitűzőgyártósoroknak. Falco egyébként idén lenne 50 éves. Már a spots koncertje előtt közölte velünk az egyik gyerek, hogy mi itt biztos nem győzhetünk, mivel a közönségszavazat is legalább annyira fontos, mint a zsűri és tudvalevő, hogy a közönség meg nem ránk fog szavazni, hisz azt se tudja ki fia borja vagyunk egyrészt, másrészt meg minden szentnek  maga felé hajlik a keze. Namost nézem a listát és ennek kicsit ellentmond, hogy egy nappal korábban az Angeldust igenis első lett. A lényeg a lényeg, hogy az eredményhirdetés után odajött ez a srác és azt mondta, hogy márpedig mi voltunk a legjobbak, Schlekivel talán még egy koncertleszervezést is lebonyolított. A versenyt egyébként a Smiling sunrise Band nyerte, akik szintén elismerték a Yellow Spots rátermettségét, de én nem tudtam megállni, hogy pusztán viszonozzam ezt az udvarias gesztust és hallgassak arról, mennyire szétesett volt, amit hallottam. Ugyan kézzel-lábbal kellett mutogatnom, de azt hiszem eljutott az üzenet. Akadt, aki sajnálta, hogy nem értette a szöveget, neki nagyjából elmondtam, hogy mi miről szól, tolmácsolván Gyuri válaszait. Javasoltam, hogy vegyen cédét, mert abban van szövegkönyv és akkor szabad idejében nekiállhat a fordításnak, de hallgatóságom etéren olcsójánosnak bizonyult. A múmia jelenlétét senki nem értette és ennél fogva csak nehezen dolgozta fel.

Éjfél magasságában indultunk vissza és már Pesten voltunk három óra tájban, viszont én az ágyamba csak két óra múlva kerültem, mivel én voltam az utolsó ember, akit kirakott András, a  Testi Egyenleg és a Hemü Band (akiknek hamarosan kijön az első cédéjük) dobosa. Azért Pilisborosjenőnél elgondolkodtam, hogy mi visz rá egy embert, hogy ilyen helyen lakjon.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://madafaka.blog.hu/api/trackback/id/tr7735777

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.