2007. március 30. - április 1. - sokfelé
A Csáp Gézán rendezett demóverseny elérkezett a döntőjéhez. Szavazni itt lehet. Természetesen a KOC-ra. Egyébként a hétvégén voltam egy csomó koncerten, amiről alapvetően nem akartam írni csak hát rágták a fülem, hogy tegyem meg. Szóval következzék egy csak azért zanzásított beszámoló, hogy még én se unjam nagyon a dolgot.
Először is a péntek azaz a Fringe fesztivál első napja. Mint megtudtam a Fringe fesztiválon is lehet a résztvevőkre szavazni. Ez pont olyan, mint a demóverseny, ahol ha eddig nem tedted volna meg, akkor itt a nagy alkalom, hogy leadd a KOC-ra a voksod. A demóversenyen stúdióidőt lehet nyerni, a Fringe-en meg valami nagyobb összeget, nameg persze a blabla, hogy a fesztiválon megismerkedhetsz sok más zenekarral, barátságok köttetnek satöbbi satöbbi. Nem meglepő, hogy nagy nevű zenekarokat a Fringe-en nem lát az ember. Péntek 13-kor a Masszív lépett föl a Milennáris parkban kialakított sátorban. Értelemszerűen a hülye időpontnak köszönhetően közönségileg nem voltunk valami sokan. Körülbelül 10-15 maximum 20 fő. Hűvös is volt, meg a doboz Soproni is 400 forintot kóstált, így csak természetes, hogy a tánc se ment. Ráadásul én úgy éreztem, hogy a zenekar kisugárzásilag sem volt a toppon. Feltehetőleg a hideg okán a 130-as tempó helyett csak 125-ön szóltak, ami azért zavaró. Egy egy zenekarra kábé fél óra jutott és fenenagy stíluskavalkád képviseltette magát, példának okáért a társaSKA-t játszó Masszívot is valami rapbanda követte, akikből hasonlóképp hiányzott a kraft, viszont baromi vicces volt, hogy mivel a dobos nem hozot lábcineket így náluk ezt egy valahol talált vascső helyettesítette igencsak industriallá téve a hangzást. Rövid utánkeresés után azért kiderül, hogy a zenekar a Unique Allstarz, akik szintén döntősök a már korábban említett versenyen. Tudod. Ahol a KOC-ra kell szavazni. Az este folyamán a legerősebb általam hallott zenekar egy ír népdalszakkör (The Irish Coffee) volt, mivel náluk sikerült csak kihozni a hangosításból a maximumot. (Ennek fő oka, hogy egy ilyen akusztikus izéhez aztán nem kell nagyon hangosítás se.) Ő előttük volt a Yellow Spots, akik igencsak gyengén állnak fúvósilag. Konkrétan egy trombitással (aki viszont annál izgágább) bírnak jelenleg. Hát ennél még a KOC-ban is többen vannak, amire egyébként itt lehet szavazni. Viszont a színpadkép színesedett. Ferenc ugyan távozott a zenekarból, helyére kuzinja, Alfréd, a pincér került. A Suszter Lóránt szerepkört pediglen teljesen váratlanul Frank látta el a közönség legnagyobb megrökönyödésére. Na a Spotson már rengeteg álló, illetve jónéhány ülő ember volt. Annak érdekében, hogy még csak eszébe se jusson az embernek, hogy beleálljon a bugi a lábába a szervezők mindent el is követtek, hisz pont a Spotsot megelőző zenekar alatt kezdték el telepakolni a sátrat a padokkal akik egy rendkívül elszállós instrumentális akármivel leptek meg minket. A nevük Sonar volt és az alapjuk tökéletesen alkalmas volt arra, hogy Szaszával és Filippel megkomponáljuk a Zsíroskenyér című dalunkat.
Lyrics: Zsíroskenyér szalámival, hagymával, pirospaprikával.
Született egy lényegesen prögősebb számunk is a zenekar egy másik dalára, melynek címe Update Norbi.
Lyrics: Rubint Réka bűzlik, mint a műzli, update Norbi, update Norbi.
A későbbiek folyamán akadt aki kioktatott, hogy a műzli nem is bűzlik. Hát rendkívül jópofa mondhatom.
Volt még egy hely a Milenárisban, méghozzá a Jövő Házában, ahol a Pi szer el academy volt amúgy terítéken. Én még sose voltam a Jövő házában. Most is csak pisálni, a Pi szer el-ről, meg kiderült, hogy Pixel. Na itt láttam egy anorexiás basszusgitároslányt, aki nem volt szép, viszont ronda volt.
Na kábé ennyit a Fringe első napjáról, ami - nem győzöm hangsúlyozni - egy ugyanolyan lehetőség, mint a Csáp Géza demóversenye ahol szavazz azonnal a KOC-ra.
Úgy este 8 magasságában indultunk át Szaszával az Óborozóba. Filippet az egyik piszoárlátogatás alkalmával veszítettük el.
Útközben rengeteg embert szólítottunk meg, hogy majd jöjjenek a kocsmába. Természetesen senki nem jött, viszont akadt két lány, akik kérdésünkre "zsíroskenyér"-rel feleltek. Ebből már tudtuk, hogy ez a dal bizony slágergyanús. Van még két történet a tarsolyomban, de ha ezt is bedobnám, akkor rám lehetne fogni, hogy nem vagyok teljesen PC. Elég legyen annyi, hogy az egyikben a főszerepet két hostesslány valamint az egyik férjura tölti be. Valami okból a csajokban benne van a kényszerképzet, hogy ha egy pasi esti programot ajánl (vagy ha csak szóba áll vele), akkor már helyből föl is akarja őt szedni, ezért már mondja is, hogy barátom van / férjem van. Hát ki a faszt érdekel? Hozzáteszem, hogy egy igazán renitens alakot ez még akkor se izgatná, hogyha valóban AZ lenne a célja, tehát a leszerelésnek ez a legkevésbé hatékony formája. Például egy hölgyismerősömmel és velem történt meg az eset, hogy a lány hiába lengette egy illuminált személy előtt a karikagyűrűjét ő fittyet hányt erre, úgyhogy kénytelen voltam személyes ráhatást alkalmazni, konkrétan táncba vittem a lányt kihasználva a XX. század azon vívmányát, hogy már bizony nem divat a lekérés. A másik történetben meg szerintem prostituáltak szerepelnek.
Az Óborozóban két zenekar volt. Az egyik a Hemba a másik meg a Lopunk. A Hemba-ra még határozottan emlékszem, viszont a Lopunkból csak az a 4-5 lány maradt meg akik rájuk jöttek, meg hogy én is akarok egy ilyet. Az Óborozó egyébként teljesen átalakult mióta utoljára itt jártam. A pultja lényegesen nagyobb lett, a jegy meg drágább és ezúttal láttam egy másik termet is amiről amúgy mindenki tudott. Na itt meg zárásig maradtam, majd egy néhány órás alvást követően déltájt elindultam a KOC próbájára. Egyébként lehet ránk szavazni a Csáp Gézán. A próba Violetta nélkül telt viszont Jason elég faján eldobolta a dalokat, plusz körvonalazódik az István nagy kalandja, és kezd koncertképessé válni a Szeszélyes évszakok, na és persze szívünk csücske, a Dallas.
Próba után egy minimális otthonlét elteltével mentem is a Gödörbe a Malacka és a Tahó lemezbemutató koncertjére ahol, mint a KOC énekesét ismertek ezúttal fel. Ezt a dolgot nem tudom mikor sikerül feldolgoznom, de nagyon igyekszem, hisz mint az már kiderült a No Thanx ifjú titánjainak ez már zsigerből megy. Malackán még talán sosem voltak annyian, mint ezen az estén. Legalábbis a Gödörben biztos nem. Az ígérteknek megfelelően számos olyan dallal kedveskedtek a közönségnek, amiket azelőtt még sosem játszottak, viszont az új lemezen rajta van és volt egy-két baki is. A Depicity után (Leningrád feldolg.) már egy új személyes kedvencem is van. Ez pedig egy cigányos klezmeres dalocska. Én most megmondom az őszintét. Nem szeretem a tömegnyomort, de ez csak nekem okozott problémát, hisz láthatóan mindenki fenejól érezte magát. Az egész koncert alatt ment az ugribugri. A nyomor oka abban körvonalazódott, hogy a nagyszínpad előtti részt teljesen hibásan egy képregénykiállítás foglalta el, hiszen ez a művészeti ág inkább kézbe véve, lapozgatva érvényesül. A kiállítás olyan érzetet kelt, mintha az ember egy könyvet teszemazt egy monitoron olvasta. Hát az is mekkora hülyeség már! Na ha ez nem lett volna, akkor a nagyszínpadot kapta volna meg a csapat. Ígéretek szerint május 5-i Boogie Mamma - Malacka combó már valóban ott lesz. A monstre koncert végeztével én azt hittem, hogy nem is lesz itt már semmi. Aztán egy hosszabb szünet után elkezdett fölpakolni az EF Zámbó Happy Dead Band, akiket most feltehetőleg a fáradtságom okán már kevésbé kedveltem. Két kör után le is ültem egy asztalhoz ahol a kidobók egyike keltett fel. Mivel eddigre már ismerőst sehol nem láttam, így hazaindultam, de a Cha-cha-chánál megszakítottam az utam, hiszen ez volt az utolsó alkalom, hogy meglátogassam, mivel a 4-es metró építése miatt bezár. Nahát ez is tömve volt, úgyhogy nem is maradtam egy percet sem.
Vasárnap csak egy koncert volt. Hosszú kihagyás után egy új dobossal tért vissza a Club Tequila a Rézmál kávézóban. Érkeztemkor a zenekar már javában játszotta a jól ismert dalokat. Szerintem ez a hely is átalakult. Olyn érzésem vot, mintha hátrébb került volna a pult, aztán persze lehet, hogy tök más miatt éreztem ezt. A Tequila után volt valami performansz, de mi azt már nem vártuk meg. Hát ennyi.
Ha most vasárnapra még nincs programod, akkor melegen ajánlom a Gödröt, ahol ingyenes buli keretében fellép többek közt a Tizenhét és a Kingston Cruisers. Tuti, hogy a Kisszínpadon. De addigis... Szavazz!
A Csáp Gézán rendezett demóverseny elérkezett a döntőjéhez. Szavazni itt lehet. Természetesen a KOC-ra. Egyébként a hétvégén voltam egy csomó koncerten, amiről alapvetően nem akartam írni csak hát rágták a fülem, hogy tegyem meg. Szóval következzék egy csak azért zanzásított beszámoló, hogy még én se unjam nagyon a dolgot.
Először is a péntek azaz a Fringe fesztivál első napja. Mint megtudtam a Fringe fesztiválon is lehet a résztvevőkre szavazni. Ez pont olyan, mint a demóverseny, ahol ha eddig nem tedted volna meg, akkor itt a nagy alkalom, hogy leadd a KOC-ra a voksod. A demóversenyen stúdióidőt lehet nyerni, a Fringe-en meg valami nagyobb összeget, nameg persze a blabla, hogy a fesztiválon megismerkedhetsz sok más zenekarral, barátságok köttetnek satöbbi satöbbi. Nem meglepő, hogy nagy nevű zenekarokat a Fringe-en nem lát az ember. Péntek 13-kor a Masszív lépett föl a Milennáris parkban kialakított sátorban. Értelemszerűen a hülye időpontnak köszönhetően közönségileg nem voltunk valami sokan. Körülbelül 10-15 maximum 20 fő. Hűvös is volt, meg a doboz Soproni is 400 forintot kóstált, így csak természetes, hogy a tánc se ment. Ráadásul én úgy éreztem, hogy a zenekar kisugárzásilag sem volt a toppon. Feltehetőleg a hideg okán a 130-as tempó helyett csak 125-ön szóltak, ami azért zavaró. Egy egy zenekarra kábé fél óra jutott és fenenagy stíluskavalkád képviseltette magát, példának okáért a társaSKA-t játszó Masszívot is valami rapbanda követte, akikből hasonlóképp hiányzott a kraft, viszont baromi vicces volt, hogy mivel a dobos nem hozot lábcineket így náluk ezt egy valahol talált vascső helyettesítette igencsak industriallá téve a hangzást. Rövid utánkeresés után azért kiderül, hogy a zenekar a Unique Allstarz, akik szintén döntősök a már korábban említett versenyen. Tudod. Ahol a KOC-ra kell szavazni. Az este folyamán a legerősebb általam hallott zenekar egy ír népdalszakkör (The Irish Coffee) volt, mivel náluk sikerült csak kihozni a hangosításból a maximumot. (Ennek fő oka, hogy egy ilyen akusztikus izéhez aztán nem kell nagyon hangosítás se.) Ő előttük volt a Yellow Spots, akik igencsak gyengén állnak fúvósilag. Konkrétan egy trombitással (aki viszont annál izgágább) bírnak jelenleg. Hát ennél még a KOC-ban is többen vannak, amire egyébként itt lehet szavazni. Viszont a színpadkép színesedett. Ferenc ugyan távozott a zenekarból, helyére kuzinja, Alfréd, a pincér került. A Suszter Lóránt szerepkört pediglen teljesen váratlanul Frank látta el a közönség legnagyobb megrökönyödésére. Na a Spotson már rengeteg álló, illetve jónéhány ülő ember volt. Annak érdekében, hogy még csak eszébe se jusson az embernek, hogy beleálljon a bugi a lábába a szervezők mindent el is követtek, hisz pont a Spotsot megelőző zenekar alatt kezdték el telepakolni a sátrat a padokkal akik egy rendkívül elszállós instrumentális akármivel leptek meg minket. A nevük Sonar volt és az alapjuk tökéletesen alkalmas volt arra, hogy Szaszával és Filippel megkomponáljuk a Zsíroskenyér című dalunkat.
Lyrics: Zsíroskenyér szalámival, hagymával, pirospaprikával.
Született egy lényegesen prögősebb számunk is a zenekar egy másik dalára, melynek címe Update Norbi.
Lyrics: Rubint Réka bűzlik, mint a műzli, update Norbi, update Norbi.
A későbbiek folyamán akadt aki kioktatott, hogy a műzli nem is bűzlik. Hát rendkívül jópofa mondhatom.
Volt még egy hely a Milenárisban, méghozzá a Jövő Házában, ahol a Pi szer el academy volt amúgy terítéken. Én még sose voltam a Jövő házában. Most is csak pisálni, a Pi szer el-ről, meg kiderült, hogy Pixel. Na itt láttam egy anorexiás basszusgitároslányt, aki nem volt szép, viszont ronda volt.
Na kábé ennyit a Fringe első napjáról, ami - nem győzöm hangsúlyozni - egy ugyanolyan lehetőség, mint a Csáp Géza demóversenye ahol szavazz azonnal a KOC-ra.
Úgy este 8 magasságában indultunk át Szaszával az Óborozóba. Filippet az egyik piszoárlátogatás alkalmával veszítettük el.
Útközben rengeteg embert szólítottunk meg, hogy majd jöjjenek a kocsmába. Természetesen senki nem jött, viszont akadt két lány, akik kérdésünkre "zsíroskenyér"-rel feleltek. Ebből már tudtuk, hogy ez a dal bizony slágergyanús. Van még két történet a tarsolyomban, de ha ezt is bedobnám, akkor rám lehetne fogni, hogy nem vagyok teljesen PC. Elég legyen annyi, hogy az egyikben a főszerepet két hostesslány valamint az egyik férjura tölti be. Valami okból a csajokban benne van a kényszerképzet, hogy ha egy pasi esti programot ajánl (vagy ha csak szóba áll vele), akkor már helyből föl is akarja őt szedni, ezért már mondja is, hogy barátom van / férjem van. Hát ki a faszt érdekel? Hozzáteszem, hogy egy igazán renitens alakot ez még akkor se izgatná, hogyha valóban AZ lenne a célja, tehát a leszerelésnek ez a legkevésbé hatékony formája. Például egy hölgyismerősömmel és velem történt meg az eset, hogy a lány hiába lengette egy illuminált személy előtt a karikagyűrűjét ő fittyet hányt erre, úgyhogy kénytelen voltam személyes ráhatást alkalmazni, konkrétan táncba vittem a lányt kihasználva a XX. század azon vívmányát, hogy már bizony nem divat a lekérés. A másik történetben meg szerintem prostituáltak szerepelnek.
Az Óborozóban két zenekar volt. Az egyik a Hemba a másik meg a Lopunk. A Hemba-ra még határozottan emlékszem, viszont a Lopunkból csak az a 4-5 lány maradt meg akik rájuk jöttek, meg hogy én is akarok egy ilyet. Az Óborozó egyébként teljesen átalakult mióta utoljára itt jártam. A pultja lényegesen nagyobb lett, a jegy meg drágább és ezúttal láttam egy másik termet is amiről amúgy mindenki tudott. Na itt meg zárásig maradtam, majd egy néhány órás alvást követően déltájt elindultam a KOC próbájára. Egyébként lehet ránk szavazni a Csáp Gézán. A próba Violetta nélkül telt viszont Jason elég faján eldobolta a dalokat, plusz körvonalazódik az István nagy kalandja, és kezd koncertképessé válni a Szeszélyes évszakok, na és persze szívünk csücske, a Dallas.
Próba után egy minimális otthonlét elteltével mentem is a Gödörbe a Malacka és a Tahó lemezbemutató koncertjére ahol, mint a KOC énekesét ismertek ezúttal fel. Ezt a dolgot nem tudom mikor sikerül feldolgoznom, de nagyon igyekszem, hisz mint az már kiderült a No Thanx ifjú titánjainak ez már zsigerből megy. Malackán még talán sosem voltak annyian, mint ezen az estén. Legalábbis a Gödörben biztos nem. Az ígérteknek megfelelően számos olyan dallal kedveskedtek a közönségnek, amiket azelőtt még sosem játszottak, viszont az új lemezen rajta van és volt egy-két baki is. A Depicity után (Leningrád feldolg.) már egy új személyes kedvencem is van. Ez pedig egy cigányos klezmeres dalocska. Én most megmondom az őszintét. Nem szeretem a tömegnyomort, de ez csak nekem okozott problémát, hisz láthatóan mindenki fenejól érezte magát. Az egész koncert alatt ment az ugribugri. A nyomor oka abban körvonalazódott, hogy a nagyszínpad előtti részt teljesen hibásan egy képregénykiállítás foglalta el, hiszen ez a művészeti ág inkább kézbe véve, lapozgatva érvényesül. A kiállítás olyan érzetet kelt, mintha az ember egy könyvet teszemazt egy monitoron olvasta. Hát az is mekkora hülyeség már! Na ha ez nem lett volna, akkor a nagyszínpadot kapta volna meg a csapat. Ígéretek szerint május 5-i Boogie Mamma - Malacka combó már valóban ott lesz. A monstre koncert végeztével én azt hittem, hogy nem is lesz itt már semmi. Aztán egy hosszabb szünet után elkezdett fölpakolni az EF Zámbó Happy Dead Band, akiket most feltehetőleg a fáradtságom okán már kevésbé kedveltem. Két kör után le is ültem egy asztalhoz ahol a kidobók egyike keltett fel. Mivel eddigre már ismerőst sehol nem láttam, így hazaindultam, de a Cha-cha-chánál megszakítottam az utam, hiszen ez volt az utolsó alkalom, hogy meglátogassam, mivel a 4-es metró építése miatt bezár. Nahát ez is tömve volt, úgyhogy nem is maradtam egy percet sem.
Vasárnap csak egy koncert volt. Hosszú kihagyás után egy új dobossal tért vissza a Club Tequila a Rézmál kávézóban. Érkeztemkor a zenekar már javában játszotta a jól ismert dalokat. Szerintem ez a hely is átalakult. Olyn érzésem vot, mintha hátrébb került volna a pult, aztán persze lehet, hogy tök más miatt éreztem ezt. A Tequila után volt valami performansz, de mi azt már nem vártuk meg. Hát ennyi.
Ha most vasárnapra még nincs programod, akkor melegen ajánlom a Gödröt, ahol ingyenes buli keretében fellép többek közt a Tizenhét és a Kingston Cruisers. Tuti, hogy a Kisszínpadon. De addigis... Szavazz!
