Hogy mik vannak?!

Koncertlátogatásokból levont logikus következtetések. Nagyon tanulságos.

Friss topikok

  • Bukócső Edömér: S aztán a pap... (2013.02.12. 14:58) Ana
  • Toma: @Madafaka: Hát nem... Pesterzsébet (2013.02.08. 15:27) Nemzetközi Béla Nap
  • Madafaka: @Csáp: Csáp bazmeg ez kurvanagy :DDDDDD NB I. :D még mindig röhögök :D (2013.01.05. 12:49) Meet Eszter
  • mocc: ja kérem, volt más opció is a 7végére ha jól tudom :P (2012.12.16. 20:29) Nyugdíjas bál
  • sensimilla1: ha van marlboro man, akkor en letrehozhatom az LD Ladyt? (: (2012.12.15. 11:55) Ágy, Asztal, TV

Linkblog

Titkos kézfogás

Madafaka

2007. július 12 - 15. Tokaj, Hegyalja Fesztivál

Mivel egyéb előrelátható okból csak csütörtökön tudtam leutazni Szabolcsba, így megpróbáltam mindezt a lehető legkorábbi vonattal megejteni. Így a hét harmincas IC-vel zötyögtem le. Érdekesség, hogy a MÁV lehetővé teszi az IC számára az elővételes jegyvásárlást, én meg nem kedvelem a sorbanállást, úgyhogy gondoltam igénybe is veszem ezt a szolgáltatást. Namost a MÁV-nak fingja sincs arról, hogy mi a buli az elővételes jegyben. Már azért se vagyok oda, hogy a moziban két órával az előadás előtt meg kell jelenni, mint a Ferihegy 2-es termináljánál becheckolás végett. Apropó. Július 16-án átadták a Ferihegy 1-es terminálja számára megalkotott vasútállomást. Egy dolgot nem értek csupán. Illetve kettőt. Az egyik, hogy mi abban a jó, hogy a szerencsétlen utasnak egy felüljárón kell átmennie. A másik meg, hogy ki az isten használja az egyest, mert tudtommal a kettesen folyik a személyszállítás, amihez továbbra is a BKV +-szal lehet eljutni. Nabumm. És jöjjék akkor a MÁV extra szolgáltatása. 24 órával előre kell átvenni a jegyet. Hát én fél órával hamarább szoktam érkezni, ha sietek, úgyhogy nem foglalkoztam a jegyfoglalás opciójával, mint olyannal.

Fél 11 magasságában érkeztem meg és egyből felhívtam a Szöszit, hogy hol vannak, aki azt a tanácsot adta, hogy üljek be velük egy kocsmába, rúgjak be de alaposan, majd a csomagjaim elhagyása eredményeképp lényegesen könnyedebb életre számíthatok a hátralévő pár napban. Nem éltem az opcióval, ehelyett bementem a táborba. Volt egy riadalom, hogy nem lesz már hely. Na ez egy hazugság. Ahogy építgetem a sátram azt látom, hogy egy pár nagyban vitáz és a lány szórja ki a pasijának a cuccait a sátorból, hogy neki mennyire elege van ebből az állandóan menstruáló senkiháziból. Ez van a fesztivál első napján. Hát kívánhat ennél többet épeszű ember e Föld kerekén? Perszehogynem. Olyan 11 körül értem ki a kocsmába, amit nagyon nehezen találtam csak meg. Aztán mit látok? Szösziék söröznek. Enyhe fölháborodásomnak adtam hangot, hogy lejövünk Tokajba ozt Ászokon élnek? Ilyet otthon is lehet ám simán csinálni.  Délig kellet várnom, mert akkor nyitott ki a Zsuzsika, ami tavaly Gábor bá néven futott, de inkább  nevezi el az ember a csinos csaposlányról a kedvelt borozóját, mint holmi tulajdonosról. Amúgy Tokajban rengeteg borozó/pincészet/ház eladó. Például ott van az öreg borozó a templom mögötti út legvégén, amit potom 50 millióért bocsájtott áruba a tulajdonos. Zsuzsikánál végre elkezdhettem a fröccsözést, és még ingyen italt is kaptam. Ehhez nem kellett mást tennem, mint a szomszédtól kérnem egy WC pumpát és azzal helyreraknom a toalettet. Régen a Spectrumon rengeteg ilyen idétlen feladatok végrehajtása eredményeképp oda nem illő nyeremények kapása típusú játék volt, de momentán csak valami Willy vagy mi jut az eszembe, amit pont ezért nem is tudtam végigvinni. Na a Zsuzsikától úgy mentünk el, hogy minden rendben volt. Lássuk hát mit láttam első nap fesztiválilag a teljesség igénye nélkül.

Előszöris ettem a krisnásoknál lucskos káposztát, amiben a hús helyett szója lehetett, de ez egy olyan tipp, ami mindvégig az maradt. Kellemes volt, bevallom. FG-vel, a Tisztán a Cél Felé krisna-hardcore zenekar énekesével megbeszéltük, hogy ma végre megnézem őket, de előtte azonnal rohanjunk zúzni Kárpátiára, úgyhogy ezekkel a békeszerető emberekkel belenéztünk a nazikba. Hihetetlen, de rengeteg ember látogatta meg előadásukat, amit én kezdettől erős értetlenséggel fogadtam. Tudni kell ugyanis, hogy a Kárpátia nem akárhol, hanem konkrétan a nagyszínpadként funkcionáló Viván jelent meg, pedig klipet tőlük én még nem láttam, de nem vagyok tájékozott és a tavalyi szeptemberi ellenforradalomtól eltekintve nem is hallottam róluk nagyon. Magamra öltöttem hát kedvenc piros ezüst piros ezüst piros ezüst piros ezüst matrózpólómat és nekivágtam, hogy megkeressem zászlós társaim. Óriási buli volt. Igazából 5 perc után se otthagytuk őket. A Pepsi Maxnál a Panksapkáról pont lecsúsztam, viszont megtekintettem a Cozombolist. FG nagyon csalt a Krisna-sátorba valami reggae zenekarra, de végül nem lett ebből se semmi. (Amúgy a Tisztán a Cél Felét megint nem sikerült megnéznem, pedig mindhárom nap volt és a "Dühös vagyok" című dalukat még mosolygom is, szal de jó lenne már legalább egyszer. Székesfehérváron lett volna rá módom, de ott se.) Viszont helyette kifejtettem, hogy jó ez a Cozombolis meg minden, de egész egyszerűen nem értem, hogy honnan került elő. Az látszik, hogy az énekes színpadra termett, de nem látom a szamárlétrát. Szóval én ugye járok ilyen reggae meg ska fesztiválokra, de a fiatalemberrel egyik színpadon se találkoztam... Mintha nem is ebbe a körbe mozogna. Furcsa. Utána jött a Skafunderz, akikről Skalandon sikeresen lemaradtam, itt meg két szám után továbbálltam. Rengetegen voltak rajtuk, pogo volt, és ez engem baromira nem hozott lázba. Átmentem Hiperkarmára, ahol meg a tinilányok minden egyes számkezdést megsikongattak. Ez olyan mérhetetlenül fölháborított, hogy le is ültem a keverőnél. Szusszantam picit, majd elhúztam aludni.

Másnap legnagyobb meglepetésemre kiderült, hogy a Betörő Csabiék tőszomszédságámban vertem le a sátrat, de Zsomborban ez csak a sátorbontás napján tudatosodott. Ideig-óráig Betörőékkel ücsörögtem, ahol a Csodaétek piacradobását szervezgettük, majd gondoltam írok egy beszámolót, mert mégiscsak na. Igenám! Csakhogy két dolog megakadályozott ebben. Az egyik a szabály, hogy negyed órát tölthetek a gép előtt, a másik meg, hogy nem tudok új szöveges dokumentumot nyitni az asztalra, mert nincs meg hozzá a jogköröm. Na ezért nem jelentkeztem Tokajból egész héten. Úgyhogy kimentem a városba. Gondoltam Zsuzsikánál megtalálok mindenkit, aki számít. Nem így lett és még a hely is zárva volt. A felső részen ültem le egy asztaltársasághoz, de nem sikerült szocializálódnom, úgyhogy továbbálltam. Ekkor találkoztam a  Zsuzsiékkal, akik jelezték, hogy a Borostyánnál óriási mulatság van, úgyhogy csatlakoztam is hozzájuk. A Borostyán az Öreg Pincéhez vezető út baloldalán található, de nem ez volt a végcél, hanem az attól jobbra eső másik pince, ahol még WC is volt, meg kert. Na itt kikértem a magam 2 liternyi Hárslevelűét, meg leszaladtam boltba ásványvízért, merthogy itt az nem volt. Yockáék kitalálták, hogy felmennek a hegyre, de mi ebben Zsomborral nem vettünk részt. Ehelyett fogtuk a flaskánkat és azzal a gondolattal, hogy ez a helyiség bizony a mienk kimentünk az útra embereket csődíteni, rengeteg fiatalt tanácsolva el a Borostyántól, hogy a mi borozónkat vegyék igénybe. Rendesen felépített marketing volt ez és a megfelelő anyagi háttér is adott volt, hiszen tavaly eladtam a főtéri nagytemplomot, ahol a sekrestyés még mindig ugyanolyan szépen játszik, mint rég. De erről majd később. Olyan óra alatt el is fogyot a bor és mi visszaindultunk az immáron ismét összeállt csapattal a Zsuzsikához, ahol betoltam hat zsíroskenyeret, ami annyira kiütött, hogy aludnom is kellett azonmód egy fertály órányit. Meg is fogadtam, hogy többet én nem eszem. Az idő múltával felébredtem és besétáltam a fesztiválra.

Na amire a második nap emlékszem, az a Sepultura. Én tőlük ezelőtt csak a slágerüket ismertem, de az pont elég ahhoz, hogy ismerjem az összes dalt. A Pepsi Maxon belenéztem a Hooligansbe, de időm nagyját ezen a napon a Multifilter sátrában töltöttem, ahol vettem cigit is, mert adtak hozzá gyorsan kifogyó öngyújtott. Vagy legalábbis én mellényúltam. Itt előszöris láttam a Monchichi Potencialt, akikről csak arra emlékszek így pár nap távlatából, hogy játszik benne a Segges Tóni, meg hogy vicces volt az énekes lány haja. Az utánuk jövő Napra állítólag kalotaszegi vagy milyen népdalokat dolgoz fel, de egy breakbeatben utazó lánytól megtudtam, hogy közelsem. Alapvetően rendben volt ez a zenekar, de voltak kisebb-nagyobb elcsúszások. A breakbeat hazai prófétája amúgy bizonyos Ludmilla, akit én elég keméynen összekevertem egy bögyös rappercsajjal, aki a magyar Lil Kim akart lenni, csak nem jött neki össze. Utánuk jött a Colorstar, akiknek a gitáros-énekesével megvitattuk koncertjük végeztével, hogy mi is az ami nem tetszik és hogy a végére azért sikerült pár olyan dalocskát beszúrni, amin igencsak jól éreztem magam, mert ott azért akadtak számomra tetsző nyalánkságok is igen nagy számban. A srác barátnője párbeszédünket egyáltalán nem élvezte, de hétfői pesti igen váratlan találkozásunk alkalmával azért kifejtette, hogy nincs gond, mert néha ilyen is kell. A Colorstart először akkor láttam, mikor a Volt Fesztivál még nem a kempingben volt, hanem a soproni sportcsarnokban, és mivel a Borsodi volt a fő támogató, így a középkezdés helye fainul le is volt takarva. Itt még a színpadképükhöz egy igazi Colorstar tévé is hozzátartozott, de ennek ma már nyoma sincs. Amúgy anno egyáltalán nem tetszettek.Ezután már csak a Pocolóról tudok szólni. Itt egy jam zenekar volt, ami a feszt honlapja szerint Lekware névre hallgat. A zenészek és az énekeslány rendben voltak, de a szövegírással egy fikarcnyit sem törődtek. A zenekar igazi varázsa abban teljesedett ki, hogy akárki beszállhatott, aki érzett ehhez kellő affinitást. Amivel nem értek egyet: Egy blues témára többet is rá lehet ám tolni, mint azt hogy argh és a funky se annyiról szól, hogy yeah that's funky... De ettől eltekintve jók voltak. Bevallom. Az utánuk jövő, a fehér cápáról szóló vetítésen elaludtam, majd annak befejeztével mentem is a sátramba.

A harmadik napon, tekintettel a Yellow Spots érkezésére már igen korán hozzá kellett kezdenem az alapozáshoz, hogy nehogy elkövessem a tegnapi bealvós hibám, vagy még ha meg is teszem még időben eszméljek. Egyszerűen nem maradhattam le róluk. Igenám! Csakhogy érkeztemkor még senki nem volt a Borostyán mellett, úgyhogy vártam meg telefonálgattam. Aztán megjött a tömeg és hozzáláttunk ahhoz, amihez nagyon értünk. Az unalmasabb perceket Fűrésszel izgalmasnak nem nevezhető játékokkal ütöttük el. Előszöris fogadtunk kétszáz forintban, hogy ki bírja tovább némán. De két perc után megkérdeztem, hogy tud-e visszaadni ezresből. A másik játék az pedig a vadnyugatot idézte, de ezt nem írom le, hogy mi volt. Tekintve, hogy van a lányoknál ilyen utolsó nap szindróma, ami arról szól, hogy ha nem jött össze a feszten senkivel semmi, akkor harmadik nap már mindenmindegy, el is kezdtem fűzni egyet, de lukra futottam. Aztán 5 óra magasságába jött a hír, hogy fél hatra feltétlen benn kell lennem, úgyhogy összeszedelőzködtem és már szaladtam is befele.

A Spots ezúttal rendesen kitett magáért. Én ilyen jól már régen éreztem magam rajtuk, persze most lényegesen jobban is voltam, ugye. Ferencet sajnáltam picit, mert elég melegen volt öltözve (a hétfői ZP-s PASO-n például a Krsa pont a meleg miatt nem vett zakót), viszont hamarjában megszabadult tőle és Aberrált a helyzetet kihasználva be is hajította azt a közönség soraiba. Meglepő módon visszakerült a végén. Összehasonlításképp jelezném, hogy míg a Blood Hound Gang teli korsó söröket meg szintén teli dobozokat hajigált a közönségnek, addig a Spots csak az üres és ezáltal funkcióját vesztett dolgoktól szabadult csak meg. Viszont példának okáért Spotson lényegesen kevesebben voltak, mint az első napi Skafunderzen és a Malacka és a tahó alatt ez a létszám még tovább is apadt. Sziámi fele már ugyan gyűlt a tömeg, hogy PASO-ra megteljen a placc, de én őket nem néztem meg, mert a Masszív után (vagy inkább előtt) a másik nagy kedvencem következett. A már korábban említett BHG. Nekik volt egy megingásuk a legutóbbi Szigeten, de most visszatértek régi önmagukhoz. Jimmy Pop elég keményen utánajárhatott, hogy mi is folyik ezen a fesztiválon, mert kétszer elénekeltette velünk a Himnuszt hamiskás trombitanyitányával buzdítva rá a közönséget. És persze újra hallhattam a Roof is on fire-t, aminek tudvalevő, hogy én vagyok az ihletője. Egyszómintszáz. Frenetikusak voltak ismételten, de elől a mozgás csapnivalóan gyenge, bár nem is tudom mit vártam. Tán meleg hógolyót? Úgy gondoltam, hogy ezt az estét egész egyszerűen tilos elrontani innentől, úgyhogy az Irigy Hónaljmirigyet meg se néztem inkább. Meg mást se. Viszont a Zsombor mondta, hogy van valami borosztó benn, amit fel kéne futtatni, mer nagyon nem megy. Hát persze, hogy nem megy, ha kinn 40-ér iszom deciét, benn meg 160.. Na mindegy. Hívtam Zsombort, hogy na akkor kezdjünk bele, de aludt. Úgyhogy én is elmentem a sátramba.

Az utolsó nap reggelén ripsz-ropsz elpakoltam a sátram. Kicsit furcsa volt látni, hogy egyedül az enyém vizes. Mivel Zsombornak meg nekem nem volt csak megoldva a hazaútja, így a kapunál tanakodni kezdtünk. Mi legyen most? Stop, vonat, vagy borozás? Mouse sietett a segítségünkre a döntés meghozatalában. Ugyanis volt hat liter bora letétbe egy pincébe, úgyhogy odamentünk. Mivel Katival édesre fájt a foguk így nem volt mit tennem, vettem magamnak szárazat, de előtte még a főtéren átéltünk pár kellemes percet. Például egyből ott volt a nő, aki úgy magyarázta ki, hogy nem lett volna szabad bejönnie kocsival, hogy előrántott egy térképet, mert ő bizony eltévedt. Illetve volt a pap, aki eleinte halk orgonajátékával, majd pontatlan harangjátékával szórakoztatott minket. Olyan 5 fele érhettünk a vasúthoz és egy olyan vonattal mentünk, amivel valahol még át kellett szállni. Olyan este nyolc fele értem haza. De előtte még a parkban beszélgettünk két lengyellel, akik épp világjáró úton vannak. A vonaton két említésre érdemes dolog történt. Az egyik Emese, akinek énekeltem (Ennek hatására Mouse elég keményen elgondolkodott azon, hogy legyek az MC-je.), de ő inkább leszállt, illetőleg volt egy fiatalember akivel eleinte rossz volt a viszonyunk, de aztán megjavult.

A hétfő igen kellemetlen volt. Rendkívül furcsa volt egy ilyen hétvége után újra munkába állni. Nem is ment jól a visszahangolódás. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy este lenéztem a ZP-be PASO-ra, amin igen jól szórakoztam. Ekkor értettem meg, hogy azért van az összes fesztiválon ugyanaz a zenekari kör többé kevésbé, hogy ha mindre elmész, akkor tuti, hogy látod is mindet.Koncertjük végeztével indulok valamerre és ekkor elém lépet egy srác meg egy lány és rámkiáltottak. "Kids Of Cracatau!" Hiábano. Mondtam is, hogy jó volt ez a Skaland.

Hegyaljával kapcsolatosan két dolog nem világos. Miért volt ennyi rendőr és miért mozdult el ennyire jobbfele? A tusolóban a víz hideg volt, de ez nem lep meg. Ja! És elnézést kérek, hogy végig kellett szenvedned így egybe ezt az egészet. Nekem is az volt leírni, hidd el, de ebben a dög melegben az ember egész egyszerűen nem lehet friss.

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://madafaka.blog.hu/api/trackback/id/tr98119537

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

spamdog · http://www.szorfdeszka.hu 2007.07.17. 17:44:54

Az összes fapados a Ferihegy 1-re érkezik és indul.

Madafaka · http://madafaka.blog.hu 2007.07.17. 17:47:58

kösz. akkor legalább ez tisztázódott. tehát csak a burzsujokkal basznak ki :o)

Toma01 2007.07.17. 19:04:44

Ezeket a reklámöngyújtókat biztonsági okból nem töltik fel teljesen, hogy szállítás közben (Kínából Európába) a hajón ne legyen gebasz. Az a kis gáz arra jó hogy lásd jó-e a gyújtód vagy nem.