Hogy mik vannak?!

Koncertlátogatásokból levont logikus következtetések. Nagyon tanulságos.

Friss topikok

  • Bukócső Edömér: S aztán a pap... (2013.02.12. 14:58) Ana
  • Toma: @Madafaka: Hát nem... Pesterzsébet (2013.02.08. 15:27) Nemzetközi Béla Nap
  • Madafaka: @Csáp: Csáp bazmeg ez kurvanagy :DDDDDD NB I. :D még mindig röhögök :D (2013.01.05. 12:49) Meet Eszter
  • mocc: ja kérem, volt más opció is a 7végére ha jól tudom :P (2012.12.16. 20:29) Nyugdíjas bál
  • sensimilla1: ha van marlboro man, akkor en letrehozhatom az LD Ladyt? (: (2012.12.15. 11:55) Ágy, Asztal, TV

Linkblog

Tim Armstrong nem jött el

Madafaka

2007. augusztus 30. - Budapest, Vörös Yuk

Érdekes dolog ez az Antiparádé. Miközben az igazit meg se rendezik már, addig ez kisebb megszakítással, de egy héten át zajlik. A második hullám egy punk nappal kezdődött a csütörtöknek megfelelő kevés nézőszámmal.

Ám ettől függetlenül így is rendkívül meleg volt a pincében. Egy helyi dolgozó szerint ennek fő oka a rossz szellőzés és sajnálatos módon a klimatizált hellyé való átalakításra nincs lehetőség. A jóval korábban szezett tapasztalatomnak megfelelően figyelőállásomat a színpadhoz közelebbi bejárati sarokhoz diszlokáltam, mivel a szellőző itt adagolja be (milyen furcsa, hogy a szellőző adagolja be) az egyetlen hűsítő levegőfolyamot, szóval itt még azt is meg merném kockáztatni, hogy elviselhető a hőfok.

Az első zenekar a Rotten Tomatoes volt. Hát nem mai gyerekek ők se, viszont a pár éve oly népszerű kalipunk vonalat követik. A három tagú zenekar alatt meglehetősen nagynak tűnt a színpad, ami leginkább azért meglepő, mert valahányszor mikor itt fellépek olyan érzésem van, mint abban a játékban, amikor egy újságpapíron kell táncolnia az embernek a partnerével, miközben állandóan felezik azt. Micsoda móka! Mármint a papírt, mert egyéb esetben elég morbid lenne ez a játék, bár lehet a nekrofiloknak pont így lenne szórakoztató. Két dologra emlékszem tőlük. Az egyik, hogy a  vége fele már nagyon untam a másik meg, hogy volt egy Guano Apes feldolgozásuk, ami nagyon jól sikerült. Ja! És a számok alatt különféle felfújható babák kerültek a színpadra. Konkrétan egy szamár, valamint egy guminő, aki egyrészt testes volt, másrészt meg lógtak a mellei. A mondanivalót nem sikerült értelmeznem, de nem is fektettem bele energiát. Rajtuk amúgy kábé annyian voltak, mint egy jólsikerült KOC koncerten. (Tudod. Ma este (aug. 31.) TűzTate.)

Másodikként a CAFB következett, amiben csak onnan tudom, hogy új basszer van, mert ismerem. Mármint a basszert. Az egykoron az indexben is cikkezett Sz. Tiborról van szó, aki három próba után került fel a színpadra ezen híres zenekar tagjaként. Namost rajtuk olyat láttam, hogy csuda. Nem elég, hogy páran pogóztak, ráadásul még akadt, aki mindezt cigarettával a kezében művelte, mondjuk úgy tűnt, hogy a fiatalembert igazából csak dühítette az előtte lévő illuminált állapotú személy imbolygása és valójában őt akarta csak gatyába rázni. Érdekes, hogy míg előző nap annyira mehetnékem volt, addig ezen az estén inkább maradtam volna otthon, úgyhogy ki is ültem a kanapéra, hogy a folytatást onnan füleljem, akárcsak az előző, illetve a következő zenekarnál. Összeségében a CAFB volt az egyetlen olyan zenekar az este, akikre nem untam rá. Tibor meg is jegyezte, hogy nagyszerű dolog, hogy végre van olyan zenekara, amiről pozitívan nyilatkozok. (Sünit felkérték, hogy fújjon a lemezükön. Annyira büszke vagyok, hogy!)

Utánuk a Fürgerókalábak jött. Őket életemben most látok másodszor szerintem, de lehet, hogy harmadszor. Az biztos, hogy az első még a Vigi telkén volt Győrben, ahol az utolsó punknemtommilyét szervezte. Többeket megkérdeztem, hogy mi volt a rendezvény neve, de épkézláb választ sehonnan sem kaptam. Az FRL-t két szóval tudnám jellemezni. Koreografált bohóckodás. Amúgy jó volt, bár a közönség egyik tagjának a kirohanását, miszerint hol vannak a punkok, azaz miért nem pogózik senki, nem értettem. Tán azért mert ez nem olyan zene? Amúgy róluk többször a Publo Hunny jutott az  eszembe, bár semmi köze nincs a kettőnek egymáshoz.

Az estet egy amerikai zenekar zárta és ha valakit az eddigi koncertek nem érdekeltek az is el tudta magát foglalni. Például együtt izgulhatott velem, hogy vajon sikerül-e gruppienak csókot lopnia az énekestől. Az amcsik amúgy fergetegesen jók voltak bár ez az egetverően gyors tempó egyáltalán nem az én világom, de látszott rajtuk, hogy rendkívülimódon élvezik a produkciót. Egy-két pózerkedéstől eltekintve úgy lakták be a színpadot, hogy öröm volt nézni. Ők amúgy a Time Again voltak és a Rancid énekese nagyon szereti őket. Olyannyira, hogy egy számukban még énekel is, ami egyébként lehetne akár egy Rancid nóta is, de nem az. Mivel Tim nem jött el, ezért őt Zsolti, a Semmi Komoly énekese helyettesítette.

Koncertjük végeztével Schleki valami rock 'n roll discot kreált, amiből két számot táncoltam végig, majd hazaindultam. A Ferenc körúton vesztemre pont előttem ment el a buszom. Ezek szerint sikerült elkapnia a zöldhullámot a rajt után, ami a 906-asnak ezúttal nem jött össze. Amúgy azért is jó, hogy volt megint Yukas buli, mert így elmondhatom, ami a múltkoriból kimaradt. Kérlek szépen az ellenőrök éjjel se restek, ugyanis a Nyugatinál befészkelték magukat a buszmegállóba. Hát ezért nem ott szállok át.

Amúgy a RT és a CAFB között Böiler szólt, a második szünetben Csók és Könny, a harmadikat meg nem ismertem, de nem volt magyar.

Update: Újhullám

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://madafaka.blog.hu/api/trackback/id/tr87153554

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.