Hogy mik vannak?!

Koncertlátogatásokból levont logikus következtetések. Nagyon tanulságos.

Friss topikok

  • Bukócső Edömér: S aztán a pap... (2013.02.12. 14:58) Ana
  • Toma: @Madafaka: Hát nem... Pesterzsébet (2013.02.08. 15:27) Nemzetközi Béla Nap
  • Madafaka: @Csáp: Csáp bazmeg ez kurvanagy :DDDDDD NB I. :D még mindig röhögök :D (2013.01.05. 12:49) Meet Eszter
  • mocc: ja kérem, volt más opció is a 7végére ha jól tudom :P (2012.12.16. 20:29) Nyugdíjas bál
  • sensimilla1: ha van marlboro man, akkor en letrehozhatom az LD Ladyt? (: (2012.12.15. 11:55) Ágy, Asztal, TV

Linkblog

Itt volt a Mad Caddies

Madafaka

2008. február 20. - Budapest, Kultiplex

Hat órakor kaptam észbe, hogy kéne valamit enni indulás előtt, és a hűtő üressége folytán a rendelt pizza mellett döntöttem, ami 50 perccel később meg is érkezett. Mivel maximum nyolcig meg kellett érkezni, így egy cseppet sem tökölhettem. Meg is lett az eredménye. Fél nyolckor már eléggé csikart a hasam, úgyhogy ittam egy Unicumot, hogy majd az helyre hozza. Nem hozta.

Hét 50-kor érkeztem meg és rengeteg ismerős arc fogadott, gyakorlatilag mindenki ott volt, aki számít. Vettem egy sört, végigálltam a ruhatárat, majd megnéztem a WC-t. Ezúttal tiszta, kifolyó vizeletnek, összehugyozott ülőkének nyoma sincs. Ilyet én itt még - nem hazudok - de talán soha nem láttam.  Nyolc óra. Dolgom végeztével fölmentem, hogy figyelemelterelésként megnézzem a Honeyballt. A remek hangosítás ezúttal nem volt érezhető, mivel jóformán mindent magasan lehetett hallani és ennélfogva az ének teljesen beleveszett a csörömpölésbe. Már ekkor látszott, hogy rengeten lesznek a főzenekaron, mert itt sem voltak kevesen. Igen ám! Csakhogy a beleim egyáltalán nem akarták, hogy további elemzést végezzek, szóval irány újra a WC. Ezúttal már lényegesen hosszabb sor fogadott, de az állapotok még mindg az igényesség kategóriájába tartoztak. Nyolc negyven. Újra vissza fel, majd megint le. Ekkor már sejtettem, hogy ez az este nem lesz az enyém és engedtem is a csábításnak, hogy azt tegyem, amit már érkeztemkor is felvetettem. Nevezetesen, hogy elégedjek meg annyival, hogy ott voltam, amikor a Mad Caddies játszott, úgyhogy elégedetten távoztam. Tudom, stílusos lett volna valami vásárfiát is magmahoz ragadni, de úgy éreztem, hogy minden perc számít. Mikor a házam kapujához értem a hascsikarásból már erőteljes hányhatnék kerekedett, ami egészen az ajtómig kitartott, aztán ez elmúlt ugyan, de az állapotom olyan fél tizenegy környékéig nem normalizálódott. Szóval itt volt a Mad Caddies. Nade mindegy is. Úgyse ismerem őket.

Na asszem az ilyen sztorikra mondják, hogy kész beszarás.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://madafaka.blog.hu/api/trackback/id/tr93348149

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Toma 2008.02.21. 13:15:33

Inkább azt mondanám hogy szartál a Mad Caddies-re...