2008. augusztus 13. - Budapest, Sziget
Ez volt az idei Sziget legrosszabb napja, de legalább láttam egy leszbikus párt smárolni Alanis Morissette-re. Nem volt szép.
Ebédre sült csirke comb volt petrezselymes krumplival, úgyhogy megint megszaporodott a mosogatnivaló, meg jó lassan is készült el és mikor kettőkor még a második combot majszoltam már tudtam, hogy az Anti-Flag ugrott. Négykor, mikor azon kaptam magam, hogy Ullman Móni csöcseit bámulom már láttam, hogy az MGMT is.
Háromnegyed hét magasságában sikerült kikeverednünk és így még volt szerencsém elcsípni a Flogging Mollyt és hálás vagyok a sorsnak, hogy ez bekövetkezett máskülönben meglehet ma már nem írnék, mert összepakolok, hazajövök és soha többé Sziget. A fent említett Alanis Morissette helyett én inkább eg koncertkutató körre indultam. Célirányosan a WAN2-Converse volt becélozva, amihez az út a Hammerworld-ön keresztül vezetett. Nagy húzás volt amúgy behozni ezt a Színpadot a fesztiválsűrűbe. Az létezik, hogy nem lesz idén Auróra? Itt épp a Road ment ekkor, így meghallgattam tőlük Kövérgázt, majd mentem is tovább. A Wan2-ban most voltam először. Persze ha azt vesszük, hogy ez az első nap, akkor annyira talán nem is gáz a dolog. Csak azért írom le, mert eddig is nagyon ijesztőnek találtam a kültéri rögzítést, szerintem a kurva sok sátorvas életveszélyes. No a lényeg, hogy bent épp hangolt valami zenekar, akikről az internet segítségével most kinyomoztam, hogy Pete Philly & Perquisite volt a nevük, merthogy a sátor környékén nem nagyon találtam kiírást, hogy mikor mi van. Leültem a keverő környékén és udvariasan vártam, hogy lesz-e valami, a tömeg olykor hőbörgött egyet, hogy kezdjenek már a srácok engem meg elfogott a rettegés, hogy ha valamire ennyit kell várni az tutira szar lesz. Két szám elég volt, hogy rájöjjek, hogy ez így is van. Ez a zene hajnalban levezetésnek ideális, de felpörögni nem lehet tőle. De gondoltam nem lehet mindenkinek olyan fasza zenei ízlése, mint nekem, hát majd kersek valami fogamra való programot. Ekkor a tortúra egy olyan irányt vett, amire még csak nem is számítottam. Az mr2-n kuss van, a hammerworld-nél kuss van, a Nagyszínpadon kuss van, a Blues színpadon kuss van és még az Open Vidámzenei színpadon is kuss van. Enyhén voltam pipa, hogy hogy lehet így összeszervezni a dolgokat, de ha fejcsóválva is, itt maradtam, mivel pillanatokon belül kezdenie kellett az Üllői úti fucknak. Na az se tetszett. Információim szerint velük egy időben volt a Leningrad a világzenei színpadon, úgyhogy ha már minden kötél szakad alapon oda indultam, de végül nem jutottam el addig. Merthogy a Talentum/Zúzda színpadnál belebotlottam a Fürgerókalábakba, ami szintén nem tetszett, de ha már itt vagyok gondoltam benézek az A38-hoz. Itt meg a Zuboly HANGOLT. Kurva dühös voltam ekkor már, hogy itt vagyok a kibaszott fesztiválon, a kezem üres és még koncertek sincsenek (vagy szarok), nagy dolgot kellett volna tenniük, hogy felvillanyozzanak, nem is jött össze. Szerintem meg se vártam a kezdést, mert már úgyis késtek, vettem helyette egy sört. A csapos lelopott egy decit. A jó kurva anyját az ilyennek, de aztán este ugyanezt megjátsza velem a Lovardás spiné is, amiből aztán lett egy kis mosolyszünet, de végül csak feltöltötte a poharam.. biztos szódával.
Nekem kilenckor találkozóm volt a Nagyszínpadnál, úgyhogy odaballagtam. Korán érkeztem, még játszott a picsa. Gondoltam beülök a Szeparéba, de ekkor az őr rámszólt, hogy új rendelet van: nem lehet italt bevinni. Elég értetlenül álltam a kérdéshez, merthogy én egy Very Important Person vagyok és zavar ez a korlát, de aszondtam oké legyen. Aztán miután bejutottam vettem is rögvest egy sört, hogy megízleljem mennyivel jobb is az. Igazából nem vágtam a különbséget, de az kiderült, hogy nem szabad leülnöm a bejárathoz, mert a germán köcsögök átgázolnak rajtam és kiömlik a piám. A Kooks-ot megvártam, bele is hallgattam, természetesen nem tetszett. Valahogy elérkezett a fél egy, és Ladánybene az Arany ászok színpadon. Nem akartam megtörni a napi koncertnéző technikám, úgyhogy náluk is csak a beállást néztem meg majd sátor-Lovarda-sátor.
9-kor keltem és volt szerencsém látni, hogy a FKF munkatársai gőzerővel dolgoznak, hihetetlen tisztaság mindenhol. Le a kalappal.