Hogy mik vannak?!

Koncertlátogatásokból levont logikus következtetések. Nagyon tanulságos.

Friss topikok

  • Bukócső Edömér: S aztán a pap... (2013.02.12. 14:58) Ana
  • Toma: @Madafaka: Hát nem... Pesterzsébet (2013.02.08. 15:27) Nemzetközi Béla Nap
  • Madafaka: @Csáp: Csáp bazmeg ez kurvanagy :DDDDDD NB I. :D még mindig röhögök :D (2013.01.05. 12:49) Meet Eszter
  • mocc: ja kérem, volt más opció is a 7végére ha jól tudom :P (2012.12.16. 20:29) Nyugdíjas bál
  • sensimilla1: ha van marlboro man, akkor en letrehozhatom az LD Ladyt? (: (2012.12.15. 11:55) Ágy, Asztal, TV

Linkblog

A pohár

Madafaka

2008. november 15. - Budapest, Vörös Yuk

Majd' féléves szünet valamint egy gitár-basszusgitár csere után újra színpadra lépett a KOC és alighanem nézőcsúcsot döntöttünk, de már a Yukhoz tartó utam se volt semmi.
Történt ugyanis, hogy a BKV járatritkításainak hatására a 206-os busz hétévégenként nem nagyon üzemel, de erről az állomáson állók meg se próbáltak tudomást venni egészen addig, amíg rá nem kérdeztem egy arra járó buszvezetőtől, hogy akkor most mi is a teendő. Ő a 106-os (?) járatot javasolta, amit az imént említett várakozók leesett állal fogadtak, majd elindultak a megadott irányba, én meg hatalmas segítőkészségről tanúságot térve megszólítottam egy továbbra is bambán ácsorgó feltehetőleg olasz párt. Azért gondolom, hogy olaszok mert ők is éppen olyan szarul beszéltek angolul, mint én, úgyhogy lehetetlen vállalkozásnak ígérkezett a segítségnyújtás. Addig azért eljutottunk, hogy "The bus is not go." és még látszólag arra is sikerült rávennem őket, hogy kövessenek, de mikor nem sokkal később hátranéztem már seholsem voltak. Szerintem beijedtek, hogy el akarom őket rabolni és majd váltságdíjat követelek értük, vagy valami még rosszabb. Mondjuk eladom a szerveiket. Mindenesetre a busz hála az önzetlenségemnek épp akkor állt ki a megállóból mikor odaértem, úgyhogy még ácsoroghattam a hidegben. A Tímár utcai kocsmában ily módon pont váltottuk egymást az éppen távozó Aberrálttal és Szaffival. Szerencsémre Violetta és Optika még korántsem végeztek, úgyhogy egy sör mellé még leülhettem. Ők látva nagy pakkomat egyből rákérdeztek, hogy mit hoztam én meg mondtam, hogy ha már ezerkettő a beugró, akkor csak csurran-cseppen nekünk is valami és talán el tudok majd passzolni pár pólót, CD-t kitűzőt egy-két seggrészeg punknak. Aztán mikor a bejárat előtt megpróbáltak lelejmolni egy 20-asra belépőre gyűjtés címen már tudtam, hogy nem fog ma se menni a bolt. Mire leértünk a Csók és Könny már erősen készülődött, az Auróra meg beette magát az öltözőbe, ahol kérésükre nem lehetett dohányozni. Idősek már, de azért végén a vilmos csak eltűnt a másodperc tört része alatt.

A Csók és Könny legalább egy éve nem volt már színpadon, de hiányuk leginkább csak ilyenkor érzékelhető, mikor játszanak. Precíz, erős produkciót nyújtottak, dalaikra végig őrjöngött a közönség, kivéve persze a két új számukra, merthogy azt nem ismerte senki. Aberrált a satbil egy helyben állásával teljesen más színpadbitroklást képviselt, mint amit példának okáért a Yellow Spots tevékenysége közben láthatunk tőle. A zakója egyszerűen tökéletes volt és az előadás színvonalát is csak dicsérni tudom. Kár értük, még ha tettek is rá ígéretet, hogy lesz új lemez, meg sok koncert. Ezt hallgatom már évek óta és nem tudok hinni benne.

Az Aurórára kicsivel megszaporodott a közönség, körülbelül 120-an lehettek a tánctéren és ez volt a plafonlétszám is. Ők is eljátszották a legtöb slágerüket, de mivel én már a KOC-ra treníroztam magam elég keményen, így belőlük nem láttam sokat, de abból kiindulva, hogy csak páran lézengtek a kocsmarészen bizonyára nem volt rossz a koncert.

Mivel az Auróra saját dobbal érkezett, így az átszerelés kicsit elhúzódott én meg azon kezdtem tanakodni, hogy miért nem megy haza ez a rengeteg ember, mint ahogy szokott. Ezek most tényleg minket várnak? Bevallom egy kissé aggasztott a dolog, de szerencsére elvonta a figyelmem, hogy a szinti az istennek sem akart magszólalni. Úgy negyed óra csúszással háromnegyed egyre végre azért helyreállt a rend és felcsendülhettek a Próbababa első taktusai Szifon legnagyobb örömére.

A dal alatt ugyan legalább ketten kimentek, de még így is elegen maradtak, hogy meghallgassák a Himnuszt.

Ami egyből átcsapott a Börtönbe.

Úgy rémlik ekkor láttam meg a háttérbe húzódó táncoló párt, akiknek nagyon megörültem és még jobban annak, hogy nem voltak egyedül, de időközben vége lett a dalnak és már kezdődött is a Dallas.

A legutóbbi próbán a koncertre készülve meglehetősen gyorsan daráltuk le a számokat és az átvezető szöveg mentesség annyira megtetszett nekem, hogy ezen az estén jóformán alig konferáltam, nem is kellett, hiszen a Megloptak amúgyis magáért beszél.

Úgy tűnt totálisan beloptuk magunkat a közönség szívébe és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a Mekiszerelem után jövő örömujjongás.

Hogy ne nyugodjhassék a nép bele is csaptunk a Szomolyába,

majd jött az István nagy kalandja

ami után a videókamera váratlanul lemerült, így a Szúnyogról már nem készülhetett felvétel, holott ez volt az a dal, amiben végre kedvemre értekezhettem a közönséggel, hála az elnyújtott kiállásnak. Ugyanígy lemaradt a felvételről a Játszótéri nosztalgia is, ami alatt a közönség soraiból egy fiatalember igen mérgesen nézett rám, ami odáig fajult, hogy a Szerelmes dal végén hozzám is vágott egy üres műanyag poharat, ami elől meglehetősen elegánsan hajoltam el. Mivel ez volt az utolsó szám, így Lukács Lászlóhoz méltón nyugodt szívvel mondhattam közönségemnek, hogy hála a kis barátuknak most szedhetik a sátorfájukat és mehetnek ki a minuszba, mert a hely a koncert után bezár. A nyomatékosság kedvéért azért levonultunk a színpadról, majd mikor már egyértelmű lett, hogy nem megyünk vissza visszamentünk pakolni.

A hely nem zárt be azonnal, úgyhogy még iszogathattam kicsit, majd irány az ágy.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://madafaka.blog.hu/api/trackback/id/tr16777636

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.