Hogy mik vannak?!

2009. március 14. - Budapest, Vörös Yuk

A zavargások előestéjén többek közt egy olasz és egy szlovák zenekar is hazánkba látogatott, de  én most csak róluk fogok írni, mivel az immáron negyedik alkalommal megrendezésre kerülő  Dead Cat Night-on, csak ők léptek fel, ahova én kicsit késve érkeztem, viszont így  legalább beszámolhatok arról, hogy mennyire laktató a papayás vodka. Nagyon.

Az estet 20 óra magasságában a Living Dead Army nevű horror punk zenekar nyitotta, akikről nagyrészt lemaradtam, viszont amit láttam az nagyon megragadott. No nem a zene, mer az nem nyerte el a tetszésem, viszont a zombi sminkek határozottan faszára sikeredtek.

A másodikként színpadra lépő Fit Fat ugyanazt adta le, mint egy hete az A38-on, azzal a különbséggel, hogy most nem én indítottam el a számok közötti átvezető bejátszásokat, hanem a Schleki maga. Szerintem lényegesen jobb volt így. Előadásukra ezúttal ugyan többen voltak kíváncsiak, viszont a tömegre így is az elenyésző a legmeghatározóbb kifejezés. Bizonyára mindenki a Gödörben volt Kistehénen, PASO-n, Malacka és a Tahón valamint Kingston Cruisers-en, annak ellenére, hogy oda 2200 forint volt a beugró, ide meg 1500. Andi mindenesetre bealudt rajtuk, úgyhogy a szünetben vettünk is neki egy kávét.

A kávé a Shadowbirds-re be is váltotta a hozzá fűzött reményeket, így koncertjüket végig táncoltuk. Ehhez nagy mértékben hozzájárult a beálláskor felcsendülő Johny Cash feldolgozás, amit az Andi imád. HA nem lett volna ott velem, korántsem élveztem volna ennyire a produkciót, de így egy kimondottan remek koncertnek lehettem a részese. A tagok hokimaszk viselete kifejezetten mutatós, de sajnos az énekes felhajtott sildű sapkája teljesen tönkrevágta az összképet.

Az olaszokat csak udvariasságból néztem meg, mivel rémisztően unalmas zenét játszottak. Helyettük inkább a csocsót választottuk, és sokkal jobban jártunk. Alattuk jelentősen megürült a nézőtér.

Utolsóként a Devil Street 13 nevű szlovák dirty rock 'n roll-t játszó zenekar következett fél kettő magasságában, akik erre az alkalomra egy kábé 20 számos listával készültek melytől annyira megijedtem, hogy nem is vártam ki a végét, bár még állítólag a kicsiny falum is felcsendült, de ebben én nem hiszek. Mindenesetre az kiderült, hogy egy sima rock 'n roll zenekar egy koponyás bőgővel máris felveheti a mocskos jelzőt, mely nélkül inkább az Amigo-ban kapnának fellépési lehetőséget, ahol ugyanakkor lényegesen nagyobb közönséget verbuválnának maguknak. Nekem mindenesetre tetszettek, az énekesnek kiváló hangja van, kár, hogy anti-frontember.