2007. február 10. - Valahol Bécsben
Tegnap hazánkba látogatott az az ember, aki még a Bob Marleyvel is kezet fogott, nade mit számít ez, ha épp ezen a napon vetíti le a TV2 a Cápaembert, amit azzal a szöveggel harangoztak be, hogy ugyanazon forgatókönyvíró lenyomata ez is, mint aki a Cápát is jegyzi. Hát föl is csillant a szemem egyből, a gumiszörny látványa meg egyenesen muszájjá tette a megnézést.
Nade a Segafredoba se ülök be, szóval lehet ennél kicsit nyitottabban kellene hozzáállni a kérdéshez.
Bezárt a bazár. A Csáp Gézás korszak véget ért. Leginkább csak az fog zavarni, hogy akik idáig háborogtak, most könnyedén ignorálhatnak (legalábbis én ezt tenném), és így az lesz a vége, hogy csak olyanok olvasnak akiknek tetszik, amit csinálok, ami persze nem baj. Viszont elvesztem a számomra igen értékes botránkozó tábort, akik kiakadnak a hozzá nem értő stílusomon, hogy mér játszom az önjelölt celebrity valóságshowmat, ami azért mégiscsak jelentős visszalépés, pedig már épp kezdtem megkedvelni ezt a helyzetet. Hiszen például a kutya nem háborodna föl azon, hogy a Soma mindent összevizelt Los Angelesben, ha nem nyomnák ezt az ember képébe. Nem mindenkinek adatik ez meg. Nekem összejött. De szép is volt. Na persze majd az idő mindent eldönt, de nem vagyok túl bizakodó, mivel nem olvasok blogokat. Mindenesetre itt írok tovább.
