2007. június 29. - Budapest, Ártér Kultúrpark
Muszáj volt ezt a címet adnom, mert máskülönben zsinórban már a harmadik poént felejteném el leírni. Talán így emlékezni fogok, mikor a beszámoló ominózus részéhez érek.
Bevallom az elindulásom rendkívül nehézkesre sikeredett. Olyannyira, hogy délután négykor még itthon evett a fene, így csöppet sem csodálkoztam, mikor a metrómegállóban már lefele menet jegyet kellett lyukasztanom, mivel négy után itt ez a szokás. Kivittem a kovászos uborkát, meg pár ruhaneműt, hisz a tavalyi péntekből kiindulva megkockáztattam egy kinnmaradást, amiből, mint látod, nem lett végül semmi. Persze meg kell locsolni a bazsalikomot, úgyhogy érthető, hogy hazajöttem.
Amúgy a Tizenhét tegnap jó volt, csak nem éreztem fontosnak ezt megemlíteni, merthogy egyértelmű, de mikor a Szasza a vállamra borult és úgy sírta a fülembe, hogy "Miért nem írtál semmit? Hát nem tetszett, hogy mindannyian metál pólóba voltunk?", akkor úgy éreztem, hogy meg kell könyörülnöm rajta. Na ezért van az, hogy most update-elek. Szasza egyébként lelkes olvasóm, de erről majd később.
Az első zenekart, a Kingston Cruiserst még épp sikerült megcsípnem. Legnagyobb meglepetésemre Hargitai Péter helyén Ferencz Kinga állt, csak épp nem volt a kezében trombita. Meg is lepődtem, hogy nem hiszem el, hogy SkaPetit kibaszták a saját zenekarából. Nem erről volt szó persze, hanem hogy a Péter beszedett valami gerincsérülést és ezért nem tudott eljönni a fesztiválra, ahol egyre több a szőnyeg. Ezúton kívánok jobbulást neki. Na én a KC alatt leginkább hűtőszekrényt kerestem illetőleg vettem sört kólával, merthogy a mai sztárzenekar a német Baboonz volt. A KC alatt többen a szőnyegeken ücsörögtek, páran finomkodva táncoltak. Ekkor még rendkívülimód bizonytalan voltam atekintetben, hogy kivel is voltam előző este, de ez később tisztázódott. Mázlim volt.
Másodikként a Testi Egyenleg lépett fel, akiknél András, a dobos, lehozta teljes családját, így öröm volt nézni, ahogy az egyik három éves forma lurkó megpróbálja elsajátítani a nagyoktól a skankingelés alaplépéseit. Mivel ekkor találkoztam Thomasékkal, meg telefonáltam is hosszan, így abszolút pontos leírást nem tudok adni se róluk se az utánuk jövő Last Minute-ről, viszont tudok beszélni a por alakulásáról. Érthetetlen okból ugyanis a szőnyeget nem közvetlen a színpad elé fektették le, hanem kicsit távolabb és az élelmes szórakozni vágyó pedig egyértelműen azt a területet veszi igénybe, ami közelebb van a színpadhoz, ergo a porfogó nem vált be. Kész szerencse, hogy a Last Minute előtti szünetben fullra kiürült a tánctér (ami kicsit mondjuk megrémisztett, mert ilyen esettel eddig még egyszerse találkoztam), így lehetővé vált a szőnyegek tetrismód történő elhelyezése. Last Minute-on nem is volt már por! Ellenben rengeteg ember, akik mind vidáman kiáltották a világba, hogy oi. A Last Minute amúgy teljesen meglepett, ugyanis összehasonlíthatatlanul jobbak voltak előadásilag, mint a legutóbbi általam is látott TűzTate-es bulijukon. Az est pikantériája, hogy épp ezen a délután néztem meg az m1-es kultúrházas szereplésüket amibe arról számoltak be a fiúk, hogy ők a ska-nak nem az úgymond mainstream, azaz tradicionális vonalát ragadják meg, hanem a nyers street irányzatban utaznak, ezáltal kevésbé népszerűek. Hát ennek ellenére szépen megtelt a tánctér. A Szasza náluk is énekelt, ma meg baszik kijöni a KOC-ra, pedig mondhatná, hogy Szúnyog. Haragszom.
A koncert vége felé jöt a hír, hogy a The Baboonz késik. Mármár a Tigrissel való csere gondolata körvonalazódott a szervezők agytekervényeiben, de erre a tervre keresztet vethettek, mivel a Tigris basszusgitáros híján nem volt hajlandó korábban fellépni. Ez amúgy teljesen jogos. Aztán a Baboonz egyszercsak befutott én meg majdnem össze szartam magam azon amit a koncert végére letettek az asztalra. Az előttük tátongó űrben lehettem már megint szemtanúja, hogy a Szasza mekkora sztár. Már megint fotózkodni akartak vele. Ekkor találtuk ki, hogy célszerű lenne odamennie emberekhez azzal a dumával, hogy "Nem akarsz egy közös fotót velem, hogy közben iszok egy sört?" Mivel a Szasza annyira népszerű, hogy ennek soha senki nem mondana nemet, így jöhet is a folytatás: "Csak az a gond, hogy nincs söröm." Az a kemény, hogy ezt leteszteltük és működött.
A Tigris alatt nem volt pogo, viszont volt helyette kis verekedés, vagy legalábbis annak megkezdése, na és a Varázsszőnyeg. Tettem ugyanis egy enyhe célzást tegnap arra, hogy mekkora poén lenne ezt a dalt az idióta szőnyegekkel hatásosabbá tenni. A Szasza ezen felbuzdulva meg is szerzett egy nagyobb fajtát, amit eleinte ketten lengettünk csupán, majd egy srác úgy döntött, hogy beleveti magát. Namost mi nem vagyunk nagy darab kigyúrt állatok, úgyhogy jól jöttek a segítő kezek akik segítségével jobbra balra tébláboltunk, majd a dal végeztével, mint aki jól végezte dolgát betakartuk az arcot. Amúgy mindenki nagyon vigyázott ezen a koncerten a sörére és nagyon dacosak voltak, ha valami rossz dolog történt vele. Mondjuk kilöttyent, ami azért valljuk be, nem ritka ilyen alkalmakkor. Pogo három okból nem volt amúgy.Előszöris gyűrött volt a szőnyeg, de ez olyan gagyi indok, hogy már át is húztam. Másodszor a zenekar altató zenét játszott. És a harmadik, hogy még ha a közönség be is akart volna indulni és akkor talán a zenekar is lekövette volna, nem lehetett, mert az első sorokat seggrázó csípőringató lányok vették birtokba, akik szerelmetes szemekkel néztek a sztárokra és zavarta volna őket, ha a maszturbálásukat holmi pogo zavarja meg. Tisztelet a kivételnek, akinek nem inge ne vegye magára. Láttam amit láttam, hallottam amit hallottam és egyik se tetszett különösebben.
Nem úgy a késő esti Lego Man. Hát beszarás, hogy milyen keményen rákontrázott a Copy Conra kettejük performanszában. Simán lemosta szegény gyereket. Nem is értem miért nem gondolkodik önálló zenei karrierben, mert szerintem ezzel a fellépéssel tuti befutó lenne a popiparban. Sajnos nem láttam ám túl sokat a talán két órás műsorukból, mert olyan kurva unalmas volt, hogy inkább ledőltem az egyik oszlophoz. A freestyle az egyáltalán nem megy a srácoknak, mert azért egy eső témából többet is ki lehet hozni, mint hogy idézem: "Állj el!" A tavaszi szél vizet árasztnál döntöttem el végleg, hogy a továbbiakban a sátramban folytatom a bulit, amit megdobtam egy leeresztett matraccal, úgyhogy úgy aludtam nyolcig, mint a tej.
A nap folyamán eladtam egy pólót, valamint a Csónakház vizipipa részlegénél (Ami úgy működik, hogy gondolsz egy összeget 600 és 800 közöt és annyit adsz az anyagért. Pont, mint ahogy én a pólót árulom.) odalépett hozzám egy lány, hogy "Nem, te vagy a KOC énekese?" Én egyből azt hittem, hogy ő biztos valami haver, akire csak azért nem emlékszem, mert első találkozásunkkor bizonyára ittas voltam és csak humorizál, de nem. A lány konkrétan rajta van a KOnCert DVD-n, amit nem árulunk már. Na ő meg a barátnője elvileg ma vesz pólót meg kitűzőt. Ha ez bekövetkezik, akkor már pluszba lesz a bolt. Hihetetlen. Ilyen még sose volt.
Muszáj volt ezt a címet adnom, mert máskülönben zsinórban már a harmadik poént felejteném el leírni. Talán így emlékezni fogok, mikor a beszámoló ominózus részéhez érek.
Bevallom az elindulásom rendkívül nehézkesre sikeredett. Olyannyira, hogy délután négykor még itthon evett a fene, így csöppet sem csodálkoztam, mikor a metrómegállóban már lefele menet jegyet kellett lyukasztanom, mivel négy után itt ez a szokás. Kivittem a kovászos uborkát, meg pár ruhaneműt, hisz a tavalyi péntekből kiindulva megkockáztattam egy kinnmaradást, amiből, mint látod, nem lett végül semmi. Persze meg kell locsolni a bazsalikomot, úgyhogy érthető, hogy hazajöttem.
Amúgy a Tizenhét tegnap jó volt, csak nem éreztem fontosnak ezt megemlíteni, merthogy egyértelmű, de mikor a Szasza a vállamra borult és úgy sírta a fülembe, hogy "Miért nem írtál semmit? Hát nem tetszett, hogy mindannyian metál pólóba voltunk?", akkor úgy éreztem, hogy meg kell könyörülnöm rajta. Na ezért van az, hogy most update-elek. Szasza egyébként lelkes olvasóm, de erről majd később.
Az első zenekart, a Kingston Cruiserst még épp sikerült megcsípnem. Legnagyobb meglepetésemre Hargitai Péter helyén Ferencz Kinga állt, csak épp nem volt a kezében trombita. Meg is lepődtem, hogy nem hiszem el, hogy SkaPetit kibaszták a saját zenekarából. Nem erről volt szó persze, hanem hogy a Péter beszedett valami gerincsérülést és ezért nem tudott eljönni a fesztiválra, ahol egyre több a szőnyeg. Ezúton kívánok jobbulást neki. Na én a KC alatt leginkább hűtőszekrényt kerestem illetőleg vettem sört kólával, merthogy a mai sztárzenekar a német Baboonz volt. A KC alatt többen a szőnyegeken ücsörögtek, páran finomkodva táncoltak. Ekkor még rendkívülimód bizonytalan voltam atekintetben, hogy kivel is voltam előző este, de ez később tisztázódott. Mázlim volt.
Másodikként a Testi Egyenleg lépett fel, akiknél András, a dobos, lehozta teljes családját, így öröm volt nézni, ahogy az egyik három éves forma lurkó megpróbálja elsajátítani a nagyoktól a skankingelés alaplépéseit. Mivel ekkor találkoztam Thomasékkal, meg telefonáltam is hosszan, így abszolút pontos leírást nem tudok adni se róluk se az utánuk jövő Last Minute-ről, viszont tudok beszélni a por alakulásáról. Érthetetlen okból ugyanis a szőnyeget nem közvetlen a színpad elé fektették le, hanem kicsit távolabb és az élelmes szórakozni vágyó pedig egyértelműen azt a területet veszi igénybe, ami közelebb van a színpadhoz, ergo a porfogó nem vált be. Kész szerencse, hogy a Last Minute előtti szünetben fullra kiürült a tánctér (ami kicsit mondjuk megrémisztett, mert ilyen esettel eddig még egyszerse találkoztam), így lehetővé vált a szőnyegek tetrismód történő elhelyezése. Last Minute-on nem is volt már por! Ellenben rengeteg ember, akik mind vidáman kiáltották a világba, hogy oi. A Last Minute amúgy teljesen meglepett, ugyanis összehasonlíthatatlanul jobbak voltak előadásilag, mint a legutóbbi általam is látott TűzTate-es bulijukon. Az est pikantériája, hogy épp ezen a délután néztem meg az m1-es kultúrházas szereplésüket amibe arról számoltak be a fiúk, hogy ők a ska-nak nem az úgymond mainstream, azaz tradicionális vonalát ragadják meg, hanem a nyers street irányzatban utaznak, ezáltal kevésbé népszerűek. Hát ennek ellenére szépen megtelt a tánctér. A Szasza náluk is énekelt, ma meg baszik kijöni a KOC-ra, pedig mondhatná, hogy Szúnyog. Haragszom.
A koncert vége felé jöt a hír, hogy a The Baboonz késik. Mármár a Tigrissel való csere gondolata körvonalazódott a szervezők agytekervényeiben, de erre a tervre keresztet vethettek, mivel a Tigris basszusgitáros híján nem volt hajlandó korábban fellépni. Ez amúgy teljesen jogos. Aztán a Baboonz egyszercsak befutott én meg majdnem össze szartam magam azon amit a koncert végére letettek az asztalra. Az előttük tátongó űrben lehettem már megint szemtanúja, hogy a Szasza mekkora sztár. Már megint fotózkodni akartak vele. Ekkor találtuk ki, hogy célszerű lenne odamennie emberekhez azzal a dumával, hogy "Nem akarsz egy közös fotót velem, hogy közben iszok egy sört?" Mivel a Szasza annyira népszerű, hogy ennek soha senki nem mondana nemet, így jöhet is a folytatás: "Csak az a gond, hogy nincs söröm." Az a kemény, hogy ezt leteszteltük és működött.
A Tigris alatt nem volt pogo, viszont volt helyette kis verekedés, vagy legalábbis annak megkezdése, na és a Varázsszőnyeg. Tettem ugyanis egy enyhe célzást tegnap arra, hogy mekkora poén lenne ezt a dalt az idióta szőnyegekkel hatásosabbá tenni. A Szasza ezen felbuzdulva meg is szerzett egy nagyobb fajtát, amit eleinte ketten lengettünk csupán, majd egy srác úgy döntött, hogy beleveti magát. Namost mi nem vagyunk nagy darab kigyúrt állatok, úgyhogy jól jöttek a segítő kezek akik segítségével jobbra balra tébláboltunk, majd a dal végeztével, mint aki jól végezte dolgát betakartuk az arcot. Amúgy mindenki nagyon vigyázott ezen a koncerten a sörére és nagyon dacosak voltak, ha valami rossz dolog történt vele. Mondjuk kilöttyent, ami azért valljuk be, nem ritka ilyen alkalmakkor. Pogo három okból nem volt amúgy.
Nem úgy a késő esti Lego Man. Hát beszarás, hogy milyen keményen rákontrázott a Copy Conra kettejük performanszában. Simán lemosta szegény gyereket. Nem is értem miért nem gondolkodik önálló zenei karrierben, mert szerintem ezzel a fellépéssel tuti befutó lenne a popiparban. Sajnos nem láttam ám túl sokat a talán két órás műsorukból, mert olyan kurva unalmas volt, hogy inkább ledőltem az egyik oszlophoz. A freestyle az egyáltalán nem megy a srácoknak, mert azért egy eső témából többet is ki lehet hozni, mint hogy idézem: "Állj el!" A tavaszi szél vizet árasztnál döntöttem el végleg, hogy a továbbiakban a sátramban folytatom a bulit, amit megdobtam egy leeresztett matraccal, úgyhogy úgy aludtam nyolcig, mint a tej.
A nap folyamán eladtam egy pólót, valamint a Csónakház vizipipa részlegénél (Ami úgy működik, hogy gondolsz egy összeget 600 és 800 közöt és annyit adsz az anyagért. Pont, mint ahogy én a pólót árulom.) odalépett hozzám egy lány, hogy "Nem, te vagy a KOC énekese?" Én egyből azt hittem, hogy ő biztos valami haver, akire csak azért nem emlékszem, mert első találkozásunkkor bizonyára ittas voltam és csak humorizál, de nem. A lány konkrétan rajta van a KOnCert DVD-n, amit nem árulunk már. Na ő meg a barátnője elvileg ma vesz pólót meg kitűzőt. Ha ez bekövetkezik, akkor már pluszba lesz a bolt. Hihetetlen. Ilyen még sose volt.
