2013. január 25. - Budapest, Dongó Café
Mint azt már korábban jeleztem a Kék Halál már megint kiállításmegnyitón játszott.
Én direkt erre az alkalomra írtam három számot, mert a Gyulának ilyen igényei vannak. Meg hogy abba zenekari pólóba menjek, ami az ő keze munkáját dicséri. A dolog pikantériája, hogy én nemhogy zenekarit, de semmilyen pólót nem szoktam hordani. Na de elég a rinyából, főleg mert a póló ultramenő, bár ez a pulóver alatt annyira nem jött át. Mondjuk a logo az bármin eléggé jól mutatna asszem. Namost kicsit belecsavarodtam az öltözködésrovatba, úgyhogy iderakok három pontot, majd egy huszárvágással továbblépek.
...
Terv szerint ötre kellett volna a helyre érkeznem, de nekem a délelőtt folyamán adminisztrációs problémáim adódtak a Vodafone-nál, úgyhogy délután T-Comos lettem, ami olyan két órát vett el az életemből, de megérte. Így viszont kábé ötre értem a Janihoz, aki ekkor még nem volt összepakolva. Magunkhoz vettük a laptopot, meg egy keverőt, amiről a háromnegyed hatos beállásnál kiderült, hogy nem működött. A Dongó közelében van egy próbaterem, de ott nem sikerült egy másikat kölcsönözni, úgyhogy a Jancsi visszataxizott a melóhelyére, hogy szerezzen egy működőt. Én addig feszültségoldó gyanánt megittam egy sört. A Gyula azt mondta, hogy nem kell parázni a kezdés miatt, de én ennek ellenére nem nyugodtam meg, mivel az Andi jelezte, hogy terv szerint hétkor továbbáll, azt ha nem tudom most megmutatni neki, hogy milyen kurvajó a Kék Halál, akkor muszáj lesz a február negyedikei Nemzetközi Béla Napon is megjelennie, ami a hiedelmekkel ellentétben ingyenes lesz (csak a tagdíjat kell befizetni az Á... fele, annak aki ezt eddig nem tette volna meg, de az meg ugye lefogyasztható), és egyedül a helyben készült hamburgerért (de ez még képlékeny.. annyi biztos, hogy valami ilyesmi lesz) kell majd fizetni. Na át is írom az ajánlót. A János végül negyed hét körül visszajött és én egy eszméletlen szar poénnal - amit már a fejemben is kínosnak éreztem, csak valami meg nem magyarázható indoktól vezérelve azt hittem, hogy kimondva vicces lesz - megnyitottam a kiállítást. Célszerűbb lett volna, ha hozom magammal a Nagy Könyvet és abból olvasok fel valami cikkejt. Például ezt:
"Létszámleépítés:
Ha létszámleépítés miatt elbocsátják az állásából, az szinte mindig nagy megrázkódtatás - de nemcsak katasztrófát jelenthet, hanem a nagy lehetőséget is: például a továbbtanulás, átképzés lehetőségét, amelyet szerencsés esetben a munkaközvetítő iroda finanszíroz. Ne feledje, hogy a teendői nem egyenrangúak: először is meg kell birkóznia a pillanatnyi válsággal, majd át kell értékelnie eddigi pályafutását, végül terveket kell készítenie a jövőre vonatkozóan."
Ezt követően közöltem, hogy most kicsit mások leszünk, mint eddig, mert olyan visszajelzéseket kaptam a Gyulától, hogy az újságíró barátai szerint nagyon aranyosak vagyunk a minimálkodásunkkal, amit a megnyitóin produkálunk, de önálló koncertre nem jönnének el. Úgyhogy Jánossal mára direkt egy drum 'n bass szettet raktunk össze, ami szerintem nagyszerűen működik. Mondjuk kezdés előtt végre élőben is megmutathattam, hogy igazából bármire rá tudok olvasni. Pár szót a dalokról. Volt egy a babák fenekén megjelenő piros pöttyről, egy Vitézy Dávidról, egy a diáktüntetésekről, egy meg a hajléktalanokról. Sajnos állítólag a János állítólag néhol elnyomta a szövegeket, de a lényeg szerintem átjött. Legalábbis a tetszési index ezt mutatja. Viszont koncert után mondtam az Andrisnak (akiről többször azt hittem, hogy nekem hoz sört, de mindig kiderült, hogy csak magának), hogy ezekkel az "éppen aktuális" szösszenetekkel az a baj, hogy fél év múlva már nem nagyon lehet kiállni velük. Így vagyok például a Bözsijeggyel is, ami még a bevezetés kezdetén íródott, ami ha visszaemlékszel, nem ment épp zökkenőmentesen.. De annak a szövegnek egy részét még át lehet ültetni mára is.. és ha innen nézzük: azt, hogy a Selmeczi Gabi a legjobb nő a világon... Hát azt is. Videot természetesen elfelejtettem készíttetni az eseményről, holott az új telefonom tökéletesen alkalmas lett volna a szerepre, csak épp teljesen annak a hatása alatt voltam, hogy nem lehetett vele telefonálni. De már lehet.
Koncert után még rengeteget idéztem a Nagy Könyvből, aminek egyébként az a címe, hogy Mindennapi Mindentudó és a Reader's Digest gondozásában jelent meg (kapható a jobb könyvesboltokban), és mint a korábbi idézetből is látszik mindenre van egy frappáns jótanácsa, csak arra nincs, hogy mi van akkor ha valaki rákattan a Nagy Könyvre.
