2008. február 23. - Pécs, Toxic Club
Még az előző esti Hangmás által okozott fejfájás hatása alatt érkeztem a Petőfi híd budai hídfőjéhez, ahonnan délután három órakor elindult Pécsre a Spots busz.
Az út egy jelentős részének témája Napocska Az igazság árában nyújtott teljesítménye volt, valamint megbontásra került egy üveg boróka pálinka (melyet József kapott a harmincadik születésnapjára), ami igen ízletesnek mutatkozott, úgyhogy Aberrálttal meg is terveztük a tökéletes reklámot, amivel ország és világ megismerheti eme nedűt. Olyan fél nyolc körül érkeztünk meg és nem bírtuk kinyitni a hátsó ajtót, úgyhogy segítséghez kellett folyamodnunk, ami meg is érkezett, így végül csak becuccolhattunk a hátsó kapun keresztül a klub öltözőjébe, ahol jópár doboz Ottakringer fogadott a legnagyobb örömömre, bár ekkor még nem hültek teljesen be, de azért jó volt és a harmadik meg már igencsak jó. Schleki sajnos abból indult ki, hogy az este csak iszunk. Én ezzel nem tudtam egyetérteni, de a hely tőszomszédságában lévő McDonalds kárpótolt valamicskét. A fél tizes kezdésig az időt a pécsi Psycho Mutants társaságában ütöttük el, akik egy rendkívül különleges zenei produkcióval szórakoztatták a Spots után a közönséget, akik addigra annyira sokan lettek, hogy a teremben mozdulni sem lehetett. Produkciójuk leginkább a régi fekete-fehér Drakula filmeket idézi, melyre kifejezetten rásegített a frontember akcentusa, ami nélkül közel sem lett volna ilyen remek az előadás. A Yellow Spots koncert is remekül sikerült, bár én ezt már a kezdés előtt tudtam, hisz a hely maga már sejtette ezt velem. Hihetetlenül hangulatos, egyből a szívembe zártam. A Spotsot ezúttal Alfréd heyett Mister B. kísérte ide, aki előszeretettel álldogált a színpad előtti kerítésen, ha épp nem a közönség soraiban táncolt. Ezzel a helyiek nem voltak teljesen tisztában, így a múltkori produkcióval való öszehasonlítgatások igen heves vitákat eredményeztek, de tettlegességig szerencsére nem fajult a dolog. A Psycho Mutantsból nem sikerült sokat hallanom, mert ez alatt az idő alatt volt az evésem a fönti étteremben és ezt követeően egy hosszú telefonálásom, melyben többek közt a párszázas ajánlat értelemetlenségét ecseteltem, hisz sem nem laktat, sem nem javítja a közérzetet, pedig több esélyt is adtam. Gyakorlatilag a pénzem nagy részét itt vertem el. Valamint rendeltetésszerűen bekövetkezett elkókadásom az elkókadásom is, majd az első turnussal egy óra körül elmentem a Szántó kollégiumba. Mint megtudtam, a második turnus hajnal négy körül futott be és a csapat teljessé Schleki öt órás érkeztekor vált, aki csalódottan, ám csöppet sem halkan konstatálta, hogy mindenki alszik. A kollégium alagsora mindenesetre igen remek alvóhelynek bizonyult. A maga kettőezerakárhányszáz forint per fős árával, pedig igencsak kedvezményesnek nevezném. Másnap reggel fél tizenegykor indultunk el Kalocsa irányába, aholis Krisztiánt egy családi ebéd várta. Még azért a pécsi Árkádban lehetőségem nyílt a helyi Spar megtekintésére, ahol olyan rendezettség és igényesség fogadott, hogy el is gondolkodtam az ideköltözésen. Már maga a plaza sem volt kutya, de a különféle vetőmagoktól és zöldséges cserepektől teljesen berosáltam. Lehet kicsit több időt is töltöttem el emiatt itt a kelleténél, aminek Krisztán csöppet sem örült, okkal. Kalocsán átvettem a volánt. Az egyedüli nehézséget a körforgalmak sokasága okozta, melyekben mind a többi autósra, mind az utasaimra ráhoztam a frászt. Egy túlmenésem volt, ami ha kimarad, nem látunk egy döglött lovat, szóval már megérte. Budapesten a pilisborosjenői halálutas kitérő után már én voltam a császár, szóval az utazás összességében remek buli volt, bár a budai arab köcsög kicsit lelombozta a kedélyeket, mikor leugrott a fáról és belerúgott a kocsinkba, csak mert kicsivel közelebb álltam meg a szaros Toyotájához a kelleténél.
Még az előző esti Hangmás által okozott fejfájás hatása alatt érkeztem a Petőfi híd budai hídfőjéhez, ahonnan délután három órakor elindult Pécsre a Spots busz.
Az út egy jelentős részének témája Napocska Az igazság árában nyújtott teljesítménye volt, valamint megbontásra került egy üveg boróka pálinka (melyet József kapott a harmincadik születésnapjára), ami igen ízletesnek mutatkozott, úgyhogy Aberrálttal meg is terveztük a tökéletes reklámot, amivel ország és világ megismerheti eme nedűt. Olyan fél nyolc körül érkeztünk meg és nem bírtuk kinyitni a hátsó ajtót, úgyhogy segítséghez kellett folyamodnunk, ami meg is érkezett, így végül csak becuccolhattunk a hátsó kapun keresztül a klub öltözőjébe, ahol jópár doboz Ottakringer fogadott a legnagyobb örömömre, bár ekkor még nem hültek teljesen be, de azért jó volt és a harmadik meg már igencsak jó. Schleki sajnos abból indult ki, hogy az este csak iszunk. Én ezzel nem tudtam egyetérteni, de a hely tőszomszédságában lévő McDonalds kárpótolt valamicskét. A fél tizes kezdésig az időt a pécsi Psycho Mutants társaságában ütöttük el, akik egy rendkívül különleges zenei produkcióval szórakoztatták a Spots után a közönséget, akik addigra annyira sokan lettek, hogy a teremben mozdulni sem lehetett. Produkciójuk leginkább a régi fekete-fehér Drakula filmeket idézi, melyre kifejezetten rásegített a frontember akcentusa, ami nélkül közel sem lett volna ilyen remek az előadás. A Yellow Spots koncert is remekül sikerült, bár én ezt már a kezdés előtt tudtam, hisz a hely maga már sejtette ezt velem. Hihetetlenül hangulatos, egyből a szívembe zártam. A Spotsot ezúttal Alfréd heyett Mister B. kísérte ide, aki előszeretettel álldogált a színpad előtti kerítésen, ha épp nem a közönség soraiban táncolt. Ezzel a helyiek nem voltak teljesen tisztában, így a múltkori produkcióval való öszehasonlítgatások igen heves vitákat eredményeztek, de tettlegességig szerencsére nem fajult a dolog. A Psycho Mutantsból nem sikerült sokat hallanom, mert ez alatt az idő alatt volt az evésem a fönti étteremben és ezt követeően egy hosszú telefonálásom, melyben többek közt a párszázas ajánlat értelemetlenségét ecseteltem, hisz sem nem laktat, sem nem javítja a közérzetet, pedig több esélyt is adtam. Gyakorlatilag a pénzem nagy részét itt vertem el. Valamint rendeltetésszerűen bekövetkezett elkókadásom az elkókadásom is, majd az első turnussal egy óra körül elmentem a Szántó kollégiumba. Mint megtudtam, a második turnus hajnal négy körül futott be és a csapat teljessé Schleki öt órás érkeztekor vált, aki csalódottan, ám csöppet sem halkan konstatálta, hogy mindenki alszik. A kollégium alagsora mindenesetre igen remek alvóhelynek bizonyult. A maga kettőezerakárhányszáz forint per fős árával, pedig igencsak kedvezményesnek nevezném. Másnap reggel fél tizenegykor indultunk el Kalocsa irányába, aholis Krisztiánt egy családi ebéd várta. Még azért a pécsi Árkádban lehetőségem nyílt a helyi Spar megtekintésére, ahol olyan rendezettség és igényesség fogadott, hogy el is gondolkodtam az ideköltözésen. Már maga a plaza sem volt kutya, de a különféle vetőmagoktól és zöldséges cserepektől teljesen berosáltam. Lehet kicsit több időt is töltöttem el emiatt itt a kelleténél, aminek Krisztán csöppet sem örült, okkal. Kalocsán átvettem a volánt. Az egyedüli nehézséget a körforgalmak sokasága okozta, melyekben mind a többi autósra, mind az utasaimra ráhoztam a frászt. Egy túlmenésem volt, ami ha kimarad, nem látunk egy döglött lovat, szóval már megérte. Budapesten a pilisborosjenői halálutas kitérő után már én voltam a császár, szóval az utazás összességében remek buli volt, bár a budai arab köcsög kicsit lelombozta a kedélyeket, mikor leugrott a fáról és belerúgott a kocsinkba, csak mert kicsivel közelebb álltam meg a szaros Toyotájához a kelleténél.
