2013. február 16. - Budapest, Viper Room / Roham
Február 4-én volt ugye a Vállalhatatlanok második koncertje, ami olyan jól sikerült, hogy még azon az éjjel eldöntöttük: ha törik, ha szakad mi bizony fellépünk a 36 óra pogón.
Szombaton reggel kilencre sikerült időpontot kapnunk, úgyhogy én fél nyolcra meg is érkeztem a helyre és épp elcsíptem a várpalotai Végállomás búcsúdalát, ami egy nagyon jól sikerült Quimby feldolgozás volt. Koncertjüket 6 punk aludta végig. Nagyon cukik voltak. A koncert után felgyújtották a villanyokat és kis késéssel következett a Maradék, amire állítólag Zalaegerszegről érkezett a rajongótáboruk. Szerintem ezt a zenekart én már valahol láttam, legalábbis a fiú énekesre emlékszem. Mivel a lány énekes is már régóta benne van a zenekarban és ő egyáltalán nem rémlik, lehet mégse láttam még őket. A kedvenc dalaim tőlük azok voltak, amikor egymásnak kiabáltak. Rajtuk amúgy már ment a pogó, világosban a punkok se tudtak aludni. A Zozi vett is egy doboz cigit gondolván arra, hogy ha nem tetszik majd a közönségnek a Vállalhatatlanok, akkor lesz majd mivel lekenyerezni őket, de erre végül nem került sor, mert a Vállalhatatlanok eszméletlenül jó volt. Körülbelül a felénél hangszert is cseréltünk, mert addigra már egy irtózatos vérhólyag keletkezett a jobb mutatóujjamon, ami hátráltatott a basszusgitározásban, de a billentyűket még így is tudtam nyomkodni. Megint megírtunk egy rakat slágert. Minden fönn van itt. A Himusz a 36-hozon illetve az Anarchiát a népneken természetesen pogó is volt. Sztárok vagyunk. Mindenesetre hazafelé megbeszéltük, hogy egy ideig most nem lesz koncert, mert akkor hamar ki fogunk égni.
SZÜNET
Este a Rohamban Voodoo Allen volt, meg Gutting Revue és Crooked. Az esemény pikantériája, hogy a Timinek meg a Vilinek ma volt az esküvője. Hát a Timi az valami gyönyörű de tényleg. A Voodoo Allen azóta nem tud egy jó dalt letenni az asztalra, hogy a Gergő kilépett és az nem ma volt (cserébe így minden második szám kiváló). A Gutting Revuetől most se vágtam hanyatt magam, de szerencsére a Crooked kárpótolt mindenért, mint ahogy azt félhangosan meg is jegyeztem. Persze valljuk be. Hosszú távon az is sok.
