2012. október 18. - Budapest, Csepp Café, Szabad az Á
Minden úgy kezdődött, hogy a Mityának ma volt a születésnapja, amit a Csepp Caféban ünnepelt.
8-ra érkeztem a komplexumba. Ittam egy sört meg egy Berlinert, amit a Mitya szerint Dieselnek hívnak. Én mondtam, hogy ezt az elnevezést echte németektől hallottam és ők csak tudják. Mitya erre azt felelte, hogy ne hallgassak olyanokra, akik a pillangót schmetterlingnek mondják, és akkor és ott igazat adtam neki, pedig mára már tudom, nekünk is van rá egy kevésbé szép szavunk a. A lepke. És hogy miért ittam sört kólával? Mert savanyú a szám. A hely amúgy meglepően kulturált, már már sznobba hajló. Fél 10-kor léptem le. A célpont az Á, amiről a Szepe korábban jelezte, hogy ma nyit a hip hop felé, úgyhogy kimondottan lelkes voltam, mivel ezer éve vagy tán még soha nem voltam ilyen eseményen. Aztán mikor leértem és megtudtam, hogy a híres Bobakrome lesz. Hát jóformán madarat lehetett volna velem fogatni. Leültem egy asztalhoz és vártam. Inni nem nagyon volt kedvem. Vártam. Le le sütöttem a szemem. Kitartottam. Vártam. Közben a DJ bentfelejtette valamelyik alapját (gondolom), illetve azok váltakoztak ugyan, de olyan fenemód monoton volt, hogy lehetetlen küldetésnek bizonyult az ébren maradás. Megmondom őszintén egy idő után fel is adtam a harcot és már csak azért sem akartam lenn maradni, mert a Szepének van egy olyan perverziója, hogy alvó embereket fotóz és tudatosan nem akarok ebbe a csapdába belekerülni. Úgyhogy hazajöttem abban a reményben, hogy végre kialszom magam. Ehelyett mi lett? Másfél órával az ébresztő keltése előtt már fenn voltam. Ez kissé dühítő.
