2012. november 14. - Budapest, Szabad az Á...
Két napig zárva volt kedvenc szórakozóhelyem, mert festették az új termet. Vörös lett, de még nincs kész.
A Szepe az alábbi dolgokra hívta fel a figyelmem: fali világítás, ledes csillár, zongora belső a falon. Kiplakátoltam a jövőhét szerdai koncertünket. Szerintem a Kék Halál az egyetlen olyan zenekar, amelyik kétoldalas plakátokat csinál. Raktam a kinti kapura is, hogy aki az utcában sétál az is lássa. Ekkor jött valaki és köszönt, és megjegyezte hogy jó a hajam. Mondtam, hogy kösz, még új. Ismerős volt, de nem tudtam honnan. Aztán rájöttem, hogy ő a srác, akivel a múltkor atrocitásom volt. Mostantól nevezzük Gábornak. Ő egyébként a hely festője. Volt szerencsém kipróbálni az este folyamán a méltán népszerű mákpálinkát. Ez valahol a mézesnek a továbbfejlesztett változata lehet, a karácsonyi bejglit idéző ízvilággal. Az egyetlen hátránya, hogy nem üt.
A zenekar, mely ma este a zenét szolgáltatta a VUK, akiknek egy nagyon szórakoztató ajánlóját néztem még meg délután. Egy olyat, amiből semmi nem derült ki. A zenekar négy 17 éves forma kölyökből áll, meg egy idősebb úrból, aki kürtös(?). Alapvetően feldolgozásokat játszottak (Beatles), meg nagyon kevés sajátot, vagy csak nem ismertem őket. Az egyiket az énekes 15 éves korában írta, ezért még nagyon gyerekesnek tartja (ezen röhögtem). Legalábbis így konferálta fel, aztán belekezdtek valami Rolling Stones-ra emlékeztető dalba.. én azt hittem az is lesz, de nem. Legalábbis a szövege magyar volt. Rengeteg lány volt a koncerten. És ezalatt tényleg azt értem, hogy rengeteg. Jóformán csak lányok voltak. Vagy ötvenen biztos. Fiatalok, hamvasak, ahogy illik. De a nagyja az ült. Ezt nem értettem. Illetve igen, mert hogy szegény gitáros-énekes (a színpadi balos) úgy énekelt.. no egy olyan képet akartam leírni, hogy van egy fürdőszoba, ott van a fasza zenekar (mer az tényleg az volt, pontosak voltak, meg dinamikusak), és van az énekes a zuhany alatt.. de még épp időben rájöttem, hogy a zuhany alatt az ember nem dünnyög, szóval ez nem volt jó példa.. mondjuk én sose énekeltem a zuhany alatt.. szerintem ez kamu. Szóval az énekesnek semmi ereje nem volt. Jellemző, hogy koncert után, mikor beszéltem vele és megfogalmaztam a problémám az első aggodalma az volt, hogy esetleg hamis volt (nem volt), ami nem számít, csak a kraft. Én már csak tudom. A másik gitáros-énekes sajnos szintén félt a mikrofontól. A Blur Song 2 című slágerének erőtlen előadásánál kevés rémisztőbb dolog van a világon. A feloldozást a Limp Bizkit alapra előadott Belga Nemzeti Hip Hop-ja jelentette. Ez volt az a dal, amiben láthatólag felengedett a két aktuális énekes (amiből az egyik a dobos volt.. nem tudom ki dobolt itt). Ezt kell csinálni. A koncert második felében azért már többen álltak a színpad előtt. Ami jó volt még az a Stand By Me, meg a Billy Jean instrumentális, tánccal. Aki jobb frontember az a dobos, meg a basszer. Meg a középső gitáros is össze tudta szedni magát a végére.. Legalábbis vizulásian úgy tűnt ordít néha. A végén mikor bemutatódott a zenekar kiderült, hogy mind testvérek, az idősebb fickó meg az apuka.
Szóval utána beszéltem az egyik taggal, hogy majd én, mint az öreg motoros adok pár hasznos tanácsot az élethez. Lazaság ilyesmik, de amikor kiderült, hogy a fiú nem 17, hanem 27 úgy éreztem, hogy kevés vagyok ehhez. Mondjuk a Gábor mondott egy olyat, hogy lehet, hogy ez direkt ilyen. És tényleg... Lehet... A Szepe állítása szerint a testvérek amúgy más híresebb zenekarokban játszanak és ez csak ilyen hobbizenekar. Családiaskodás. Nem értem miért volt itt ennyi lány... Akikkel egyébként hatalmas flashem volt, mert mikor kiderült, hogy a zenekar idősebb a gondoltnál, hirtelen a lányok is megöregedtek.
Nehéz volt kiválasztanom a megfelelő videot ide a végére, tekintve hogy a Kelly Family semmi értékelhetőt nem tett le az asztalra, bármennyire is igyekezett.
