2007. szeptember 8. - Budapest, Blues Alley
Igencsak különleges élményben volt annak osztályrésze, aki ellátogatott szeptember 8-án a Blues Alley-be ahol csak tízig szólhat az élőzene és utána is hamar bezár.
Ugyanis fellépett a Masszív is, valamint igazi csemegeként a Karabély, akiket most láttam először, de informátorom szerint - hála a quart általi promótálásnak - a közönség létszáma rekordot döntött a maga 74 fizető vendégével plusz felírtak. A cikk által felkínált youtube-os videó alapján azt mondtam magamban, hogy na erre a bulira is csak a Masszív miatt megyek el, de mivel az előítélet rossz tanácsadó, így adtam egy esélyt a Karabélynak is, akik élőben kifejezetten csodálatosak voltak bár háttal ültem nekik nagyrészt, merthogy beszélgettem egy asztalnál, ami amúgy nagyfokú illetlenség egy koncerten, de mivel voltak elegen a színpad előtt így ez senkinek nem jelentett problémát. Nem merném a kezemet tenni arra, hogy volt tánc is. Amúgy a Blues Alley egy igencsak vicces elosztású hely a maga L alakjával, melynek sarkában van a színpad, így két irányban is állhat a közönség. A befogadóképesség igencsak nagy és a vörösbor decije 100 forint volt, de ez alami akció. A dobos kifejezetten viccesen mutatott a meglehetősen alacsonyan tartott a dobszéken, aki egyébként úgy nézett ki, mint egy ronda nő viszont úgy dobolt a méretből adódóan mint egy ötéves. Már amelyik zseni, mert a srác az bizony az volt. Az est másik meglepetése a Flashből (Szeptember 21-én a Vörös Yukban a Csók és könnyön, a Vastrabanton, és a KOC-on kívül még ők is lesznek.) már korábban megismert Maurics András basszusgitáros, aki a női vokált adta a zenekarhoz ezáltal egy enyhe Pál Utcai Fiúkos habitust kölcsönözve a produkciónak. A következő koncertjük szeptember 22-én lesz a Bem moziban, ami egyben az utolsó is, szóval aki még az életben nem látta őket, az feltétlen menjen el rá, mert remek tánczene ez. És valóban az.
Előttük a Masszív lépett fel, ami megintcsak több orbitális különlegességgel készült. Előszöris a Karabély tiszteletére előadtak egy Karabély feldozást, ami olyannyira jól sikerült, hogy már ekkor megkedveltem a főzenekart. Aztán ott volt még, hogy nem volt lenn a Marci és így nem volt harsona, és hogy az i-n még pont is legyen a Szasza se jött el, de hogy ne legyen férfihang nélküli a produkció, így őt a Malacka és a Tahó frontembere, Borovicz Tamás helyettesítette, de a Szaszát nem lehet helyettesíteni. Mivel Tamás a Malackában is inkább Kriszta vokálja volt (A múlt idő abból adódik, hogy a Kriszta szülési előkészületi illetve szülési szabadságra ment a Szigetes búcsúkoncertet követően, úgyhogy a szeptember 15-i Garancsi tavi Pilisi fesztivál márcsak azért is érdekes lesz, mert itt debütál az új énekes.) az átvezetésektől eltekintve, így itt most abszolút a Veráé volt a főszerep meglehetősen új attitűdöt kölcsönözve a Masszívnak, akiket így lehginkább egy kávéházi háttérzenekarnék tudnék elképzelni vagy étterembe vagy ilyesmi, ami már csak azért is jó, mert ott fix gázsi van és a közönség nem hálátlanságból ül, hanem azért, mert ez a dolga.
Egy ideje már csak az foglalkoztat, hogy mi lehet a Hangmással, mert nagyon eltűntek.
Igencsak különleges élményben volt annak osztályrésze, aki ellátogatott szeptember 8-án a Blues Alley-be ahol csak tízig szólhat az élőzene és utána is hamar bezár.
Ugyanis fellépett a Masszív is, valamint igazi csemegeként a Karabély, akiket most láttam először, de informátorom szerint - hála a quart általi promótálásnak - a közönség létszáma rekordot döntött a maga 74 fizető vendégével plusz felírtak. A cikk által felkínált youtube-os videó alapján azt mondtam magamban, hogy na erre a bulira is csak a Masszív miatt megyek el, de mivel az előítélet rossz tanácsadó, így adtam egy esélyt a Karabélynak is, akik élőben kifejezetten csodálatosak voltak bár háttal ültem nekik nagyrészt, merthogy beszélgettem egy asztalnál, ami amúgy nagyfokú illetlenség egy koncerten, de mivel voltak elegen a színpad előtt így ez senkinek nem jelentett problémát. Nem merném a kezemet tenni arra, hogy volt tánc is. Amúgy a Blues Alley egy igencsak vicces elosztású hely a maga L alakjával, melynek sarkában van a színpad, így két irányban is állhat a közönség. A befogadóképesség igencsak nagy és a vörösbor decije 100 forint volt, de ez alami akció. A dobos kifejezetten viccesen mutatott a meglehetősen alacsonyan tartott a dobszéken, aki egyébként úgy nézett ki, mint egy ronda nő viszont úgy dobolt a méretből adódóan mint egy ötéves. Már amelyik zseni, mert a srác az bizony az volt. Az est másik meglepetése a Flashből (Szeptember 21-én a Vörös Yukban a Csók és könnyön, a Vastrabanton, és a KOC-on kívül még ők is lesznek.) már korábban megismert Maurics András basszusgitáros, aki a női vokált adta a zenekarhoz ezáltal egy enyhe Pál Utcai Fiúkos habitust kölcsönözve a produkciónak. A következő koncertjük szeptember 22-én lesz a Bem moziban, ami egyben az utolsó is, szóval aki még az életben nem látta őket, az feltétlen menjen el rá, mert remek tánczene ez. És valóban az.
Előttük a Masszív lépett fel, ami megintcsak több orbitális különlegességgel készült. Előszöris a Karabély tiszteletére előadtak egy Karabély feldozást, ami olyannyira jól sikerült, hogy már ekkor megkedveltem a főzenekart. Aztán ott volt még, hogy nem volt lenn a Marci és így nem volt harsona, és hogy az i-n még pont is legyen a Szasza se jött el, de hogy ne legyen férfihang nélküli a produkció, így őt a Malacka és a Tahó frontembere, Borovicz Tamás helyettesítette, de a Szaszát nem lehet helyettesíteni. Mivel Tamás a Malackában is inkább Kriszta vokálja volt (A múlt idő abból adódik, hogy a Kriszta szülési előkészületi illetve szülési szabadságra ment a Szigetes búcsúkoncertet követően, úgyhogy a szeptember 15-i Garancsi tavi Pilisi fesztivál márcsak azért is érdekes lesz, mert itt debütál az új énekes.) az átvezetésektől eltekintve, így itt most abszolút a Veráé volt a főszerep meglehetősen új attitűdöt kölcsönözve a Masszívnak, akiket így lehginkább egy kávéházi háttérzenekarnék tudnék elképzelni vagy étterembe vagy ilyesmi, ami már csak azért is jó, mert ott fix gázsi van és a közönség nem hálátlanságból ül, hanem azért, mert ez a dolga.
Egy ideje már csak az foglalkoztat, hogy mi lehet a Hangmással, mert nagyon eltűntek.