2012. november 3. - Budapest, Toldi mozi / Szabad az Á...

Ott hagytam abba, hogy sül a csirke.

A római tálas csirke elkészítése végtelenül egyszerű (a tál effektíve kihagyható csak menőzök). Szóval karikára vágsz fél kiló krumplit meg mondjuk 4 répát, 2 hagymát, pár gerezd fokhagymát. Az egészet megsózod, meg raksz rá valami fűszert (én rozmaringgal csináltam) és összekevered. Ez az ágy. rárakod a sózott rozmaringozott csirkét, az egészet letakarod és 2-es fokozaton megy a sütőbe, kábé 2- 2 és fél órára. Amikor a csirke már  a puhulás jeleit mutatja (ami ekkorra már garantált), leveszed a fedőt és még egy kicsit tovább sütöd, hogy megbarnuljon a bőre. A végeredmény jobbra.

Úgy 6 órával később elindultam a Toldiba. (Ebben és a következő bekezdésben bátran spoilerezek.) Kilenc órakor kezdődött a Stake Land, ami egy road movie zombivámpírokkal, meg a Nusi szerint kannibál vallási fanatikusokkal. A történet szerint van egy fiú (aki nem hal meg) akinek az elején meghalnak  a szülei egy zombi által, egy magányos farkas (ez egy ember, aki a végefőcím előtt pár perccel kisétál a sztoriból) maga mellé veszi, hogy elmenjenek északra a jobb élet reményében. Nem lövöm le a végét, de happy end van. A főbb szerepekben van még a filmben öreg apáca (aki meghal), fiatal terhes nő (aki meghal), afroamerikai katona (aki meghal), meg egy még fiatalabb lány (aki nem hal meg). Nomeg a főgonosz, a vallási vezető, aki a végére vámpírrá, de nem zombivámpírrá(!) változik (majd meghal). Természetesen, mint minden posztapokaliptikus filmben, vannak elszeparált közösségek, akik megúszták a zombiattakot. Itt említeném meg a film egyik csúcsjelenetét, amikor egy ilyen közösségre a szerzetesek helikopterből dobálnak vámpírokat amolyan tömegpusztító fegyver gyanánt.

A második film az Emberhús volt. Ennek a nagy részét átaludtam, pedig ígéretesen kezdődött. A rossz oldalon van benne emberevő szörny és a gyerekei, őt etető félőrült professzor, meg gonosz törpe. A jó oldal szereplőgárdája korántsem ilyen impozáns. A lényeg, hogy az egyik kopó másik eb óta tudvalevő, hogy ha valaki erősítés nélkül érkezik a segítségünkre akkor ő nem velünk van.

Fél egy körül ért véget a film. Olyan egy környékére érhettem át az Á...-ba, ahol még játszott az Entrópia Architektúra. Őket 5 évvel ezelőtt láttam a Tiszta-tónál és mint a beszámolóból is kiderül nagyon tetszettek. És igen! Én tegnap is mondtam valakinek (remélem hogy nem csak magamnak, mert az a skizofrénia csúcsa lenne), hogy márpedig ebben régen volt női ének most meg nem. Akinek mondtam az azt mondta, hogy nem volt sose és én méginkább reménykedem benne, hogy nem magammal szálltam vitába. Na a lényeg, hogy 5 éve jóformán megőrültem a zenéjükért és az igazság az, hogy a várt katarzis miatt hazudtoltam meg magam és mentem le az Á...-ba. Ezzel szemben ez az érzés elmaradt. Sőt. Nem is tudnék mit kiemelni. Volt egy Roxanne feldolgozás.. ami persze nem az volt, de beleképzeltem, ami még jó volt, de amúgy nem sikerült ráhangolódnom a zenére. A buddhista vonal az jött most is, de az is olyan hosszú volt, hogy a megnyugvás helyett a falkaparáson kezdtem gondolkodni. Igen. Alighanem ehhez a zenéhez be kell baszni, vagy egyéb tudatmódosító szerekhez kell nyúlni. Végülis ez nem ciki. A VHK is ilyen... Abba is csak józanul futottam bele a youtube-én. Nem is tetszett. További probléma, hogy ugyan ott voltak a vasak oldalt, de nem nagyon hallottam belőlük semmit.

De az est nem volt veszve. Ugyanis az utolsó fellépőként érkező Parasonic olyan nagyszerű instrumális produkciót nyújtott eleinte, ami a korai Colorstarra emlékeztetett engem. Aztán a gitáros kitalálta, hogy énekelne és innentől az addig elszállós riffek átmentek a sablon versszak-refrén-versszak-refrén vonalba, ami már kevésbé tetszett.

A két koncert között szólt a német industrial és ekkor rájöttem, hogy kevés olyan zene van, amiben a német nyelv elviselhető, de ebben nagyon. Meg volt egy magyar dal is.. akarok egy lányt aki nem szeret.. vagy valami ilyesmi. Az nagyon jó volt. Ki az előadó? A life is life lassítva szintén csodálatos.

Érdekes tanulsága az estének, hogy amíg a moziban elaludtam, addig az Á...-ban fél 5-ig úgy voltam el, hogy egy pillanatig sem jutott eszembe, hogy aludni kéne.

UPDATE

Közben megérkezett a válasz a kérdésre: