2007. november 16. - Budapest, Mentha Terasz
2007. november 17. - Szombathely, Savaria Ifjúság Centrum

So. Szombathellyel annak ellenére nem számoltam már több mint egy hete, hogy még meg is hívtak rá. Ennek fő oka a büdzsévisszaszorítás, de végül a pénteki Masszív hatására az anyagi problémákat félretolva csak megjött a kedvem a dologhoz.

A Mentha Teraszban még sohasem jártam, szemben édesanyámmal, akinek itt volt az osztálytalálkozója. Alapvetően furcsáltam is a dolgot, hogy így télvíz idején hogy lehet egy teraszos bulit csinálni, de aztán kiderült, hogy ez egy pincehelyiség igen szerencsétlen névválasztással, valamint horribilis árakkal, bár épp koktélakció volt, ami 500 forintot kóstál, de azt elvből nem iszom. Történt ugyanis, hogy 2004 nyarán volt szerencsém kijutni a Forma 1 valamely időmérő futamára a Hungaroringre, de nem is ez a lényeg, hanem hogy mindez a VIP szektorban valaósult meg, ahol az ingyen üdítő mellett még ingyen kajához is hozzájutottam (ezáltal megúszva az eseményt kísérő szalmonella járványt, de más okból kifolyólag szifiliszt se kaptam), és itt módomban állt kipróbálni jónéhány alkoholtartalmú koktélt is, amitől csak mértéktelen fogyasztás után rúghat csak be az ember. Soha nem értettem az ínyenceket. Na a teraszon a sör sem volt olcsó. 470 a Gold Fassl és 620 a Pauliner. Egy csúszott csak le.

Amúgy koncertezés szempontból a hely kiváló. A zenekar vígan elfér a színpadon, a hangosítás pont megfelelő és a tánctér is elég nagy egy kellemes dínomdánomhoz. Érthetetlen hát, hogy miért hatalmasodik el újabban a családias hangulat a Masszív klub-bulikon (a Gödör klubot nem számolom ide, mivel klub és klub között is van különbség), én mindenesetre megfelelően jól éreztem magam és még egy gyerekzáras öngyújtó is a kezem ügyébe került.

A nap folyamán még két érdekes eset történt. Az egyik, hogy a West Balkán fizetős volt, a másik meg hogy nyílt egy új hely az Operánál és Chili klub a neve, de a nyitóbulijuk furcsamód zártkörűre sikeredett. Sok sikert a továbbiakban.

December 1-én konccertünk lesz a Filterben. Erre eredetileg a Masszívot hívtam meg, de kommunikációs zavar támadt, úgyhogy még nem tudni, hogy is alakul a dolog.

Másnap reggel (11.30) úgy keltem, hogy mégsincs kedvem menni Szombathelyre, mert mégiscsak három órás az út, de az ígéret szép szó, ha betartják úgy jó és a 17 10-es IC-vel Süni társaságában le is zötykölődtünk. Tiszta szívemből gyűlölöm az Intercity-t. Az út unalmas, a szék ülésre kényelmetlen, alvásra meg alkalmatlan. Egyszerűen enm értem, hogy hogy merik kötelezővé tenni a helyjegyet. Nyolc óra körül értünk le, ahol Ede fogadott és rövid városnéző kocsikázás keretében megmutatta a templomot, meg a mozit és persze a MŰvHázat, hisz oda mentünk.

Érkezttünkkor épp a Shanti Ska-Tones hangolt, akikről leginkább azt kell tudni, hogy tavaly a dobost szidtam, mint a rossz pénzt, meg hiányoltam a gitárosok mozgását. Na idén mindkét problémám helyre lett téve, viszont sokaltam a zsidó etűdöket. Az idézett beszámolóból kirívik, hogy tavaly itt föllépett a Jah's Warriors is, ami idén elmaradt ugyan, de eleget tettem a bocsánatkérési szándékomnak. Megtudtam, hogy a tavalyi első zenekar (akikről lemaradtam) a Soulbang volt. Így teljesen érthetővé vált a Jani megjelenése.

Második zenekarként a szlovén Siti Hlapci lépett föl, akik egy szám erejéig még italo discot is játszottak. Amúgy a zenekar négy tagú, úgymint dob, gitár, bass, szinti, ének. Ja nem. Öt tagú. Ápropó! A Shantinál egy dologgal nem voltam igazán elégedett, de ez leginkább a hangosítás hibája. Náluk ugyanis a dobos kiegészül egy (fő.. muhaha)kolompossal, de ő nem lett nagyon kihangosítva, szóval csak füleléssel derült ki, hogy tag. A Tizenhét feldolgozásuk annak ellenére sem tetszett, hogy még a Szaszát is fölhívták, viszont a szlovének - a véleményem szerint kétszáz fős közönségnek - fergetegesen jó hangulatot teremtettek, kár hogy vegák. Így a számukra elkészített bableves teljesen híján volt a csülöknek, amit szomorúan konstatáltam. Ennek ellenére két tányérral is befaltam, szóval nagy dícséret Ede anyukájának, mert ez aztán tényleg remek egy étek volt.

A Tizenhét az alkalomra egy 2 órás monstre koncerttel készült, melynek keretében azon túl, hogy voltak régi zenészek, végre újra elhangzott a Rudeboy. Ha másért nem, hát ezért mindenképpen érdemes volt megtenni ezt a három órás utat.

Olyan éjjel háromig lehettünk itt, majd elindult mindenki a maga útjára. Én eleinte Ede és Süni oldalán haladtam, majd olyan fél óra után leváltam tőlük, hogy eljussak a pályaudvarra. A terv az volt, hogy a hatos vonattal jövök vissza Pestre és addig a váróban melegszem. Namost négyre értem oda, de meleg az nem volt. Ledőltem egy padra, hogy majd alszom, de nem nagyon sikeredett a dolog, úgyhogy felszálltam a 4.50-es fehérvári vonatra, ahol nagyon jó volt a fűtés. Nyolc óra tájban érkeztem meg Székesfehérvárra, hogy átszálljak az első IC-re, de a MÁV itt nem volt nagyon a toppon és nem érzett rá, hogy most melyik vonat is akar bejönni először, ami a helyjegy miatt nem egy szerencsés dolog. Na mindegy. Azért valahogy csak hazaértem.

Mindenkinek ajánlom az Örs vezér téri Csemege Julius Meinlt, ahol Stahl Judit szakácskönyvet lehet nyerni. A szerencsekerékhez sorban állók hada igen rendhagyó látványosságnak számít.

December 1-én a Filterben egy önálló esttel kedveskedünk a nagyközönségnek.